A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tavaly kötött tanácsadói megállapodás második felülvizsgálatát végzi a héten Szerbiában a pénzintézet küldöttsége. A február 5-éig tartó tárgyalássorozat témái a pénzügyi-gazdasági élet minden területét felölelik.
A washingtoni delegáció kedden a Szerbiai Nemzeti Bankban a hazai tárgyalócsoportot vezető Jorgovanka Tabaković bankkormányzóval, valamint Siniša Mali pénzügyminiszterrel és a Gazdasági Minisztérium képviselőivel találkozott, másnap pedig a több mint 5 milliárd euró értékű új beruházási ciklusról tárgyalt Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési miniszterrel. Elhangzott, hogy az idén, a beruházások újabb szakaszában épül a Belgrád–Szarajevó, valamint a Niš–Merdare–Priština autópálya, és folytatják a Montenegró felé vezető 11-es korridort. A Szerbiai Vasúti Infrastruktúra közvállalat a regionális vasútvonalak felújításába fektet be, saját eszközeiből.
A nemzetközi pénzügyi szakértők szerdán késő délután Milun Trivunac gazdasági államtitkárral a privatizáció befejezéséről, a közvállalatokban uralkodó helyzetről, a fejlesztések finanszírozásáról és az új iparpolitikai stratégiáról tanácskoztak. A Gazdasági Minisztérium közleménye szerint Trivunac elmondta: 2014 februárjában 560 vállalat várt privatizálásra, ezekből mára 87 maradt.
A legsikeresebbek közé tartozik a Bor Bányászati és Kohászati Központ és a Belgrád Mezőgazdasági Korporáció privatizálása. Az államtitkár bemutatta a kis- és középvállalkozásokat támogató, nemrég meghirdetett programokat is.
Az IMF-delegációt vezető James Roaf elismeréssel szólt az eddigi eredményekről, és az iránt érdeklődött, milyen ütemben tervezi a Gazdasági Minisztérium megvalósítani terveit. A tárca közleménye határidőket nem említ, idézi Trivunacot, aki azt mondta, hogy „a következő időszakban” véglegesítik az iparfejlesztési stratégiát, amely szerkezeti változásokat eredményez az iparban, és felgyorsítja a gazdasági növekedést. E dokumentum meghozatalát a 20-as uniós tárgyalási fejezet írja elő.
Tegnap Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter a bérezési rendszer reformjának menetéről tájékoztatta a Valutaalap delegációját, és kiemelte, hogy „az egész kormány, és maga az államfő is elkötelezett” a változtatások iránt, azt szeretné elérni, hogy átlátható, igazságos legyen a költségvetési eszközök elosztása és jobb a foglalkoztatottak anyagi helyzete. Ehhez más foglalkoztatási politikára, másféle teljesítményértékelésre és jutalmazási rendszerre van szükség. Az IMF-küldöttség az iránt érdeklődött, milyen teendők várnak még a minisztériumokra 2020 januárjáig, a rendszer bevezetéséig. Ružić egyebek között elmondta, hogy az idén folytatják az egyeztetést az illetékes minisztériumokkal, a szakszervezetekkel és a szociális partnerekkel. Újabb elemzésekre lesz szükség, hogy pontosan tudni lehessen, milyen pénzügyi hatásai lesznek a rendszer bevezetésének az egyes szektorokban.
