Városunk bővelkedik szemet gyönyörködtető épületekben, amelyek a város gazdag múltjáról tanúskodnak. Elég, ha csak Szabadka büszkeségére, a Városházára, a nemrégiben felújított Zsinagógára vagy a Raichle-palotára gondolunk. A műemlékvédelmi épületek felkutatása és védelme a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet feladata. Az intézet munkájáról dr. Silling Lédával, az intézet igazgatójával beszélgettünk.
Az intézet nem csak a szabadkai műemlékek védelmével foglalkozik.
A Városháza felújítását a tetőszerkezet rekonstrukciójával kell kezdeni (Fotó: Gergely Árpád)
– Az intézet székhelye Szabadkán van. A Városháza harmadik emeletén lehet minket megtalálni a központi hivatalok mellett. Az intézettel kapcsolatban fontos tudni, hogy nemcsak a Szabadka Város területén található műemlékek felügyelete tartozik a hatáskörébe, hanem összesen kilenc község és város műemlékvédelméről kell gondot viselnünk. Szabadka mellett hozzánk tartozik Topolya, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Törökkanizsa, Csóka, Kishegyes, Nagykikinda. Ez nagy terület, amelyen nagyon sok műemlék található. Három építészünk van, akiknek a technikusokkal és a szakemberekkel rendszeresen be kell járniuk ezt a területet. Az intézet hatásköre alatt százötvennégy védett műemlék található, és körülbelül négyszáz olyan épület van, amely előzetes védelem alatt áll a különböző területrendezési terveknek hála – magyarázta Silling Léda.
Az igazgatótól megkérdeztük, milyen állapotban vannak az intézet területén lévő műemlékek.
Az Ivan Sarić Műszaki Középiskola a Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság támogatásával újult meg (Fotó: Gergely Árpád)
– Jelenlegi helyzetünk igen szerencsés. A Tartományi Nagyberuházási Igazgatóság támogatja az iskolák felújítását. Így például az Ivan Sarić Műszaki Középiskola, vagy a Vegyészeti–Technológiai Középiskola, valamint számos más, az intézet területén lévő iskola is az igazgatóság segítségével újult meg. Ezeknek a régi iskolaépületeknek a felújítása nem ugyanannyiba kerül, mint egy új iskolaépület felújítása, ahol például lecserélik az ablakokat, vagy kifestik a falakat. A munka sokkal összetettebb. Ezért álltak sokáig igen rossz állapotban. A mostani iskolafelújítások kedvező és támogatandó tendencia – magyarázta az igazgatónő, hozzátéve, hogy azoknak az épületeknek, amelyek magánkézben vannak, már más a sorsuk.
Műemlékeink állapotáról a következőt mondta el:
Silling Léda (Fotó: Patyi Szilárd)
– Nem mondhatnám, hogy túl jó állapotban vannak a műemlékeink. Ha megnézzük a népi műemlékeket, néprajzkutatóként pont ezekkel az épületekkel foglalkozok, akkor azt kell mondanom, ezek vannak a legrosszabb állapotban. Igaz, hogy kis épületekről van szó, kevesebb befektetéssel lehetne felújítani őket, de nem működik bennük kulturális intézmény. Sokszor nem is lakik bennük senki. Ilyen például a topolyai tájház, a topolyai kovács- és bognárműhely, vagy a nagykikindai szárazmalom, amelyek nagyon rossz állapotban vannak, s jó lenne már ezeket az épületeket is felújítani.
A Zsinagóga felújítása sikertörténet (Fotó: Gergely Árpád)
Az igazgató az intézet szempontjából a 2018-as évet sikeresnek értékelte. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásának köszönhetően felújították az intézet számítógépes hálózatát, így az intézetben elkezdhették digitalizálni az épületekről készült régi fényképeket. Az elmúlt évet azonban az Együtt a közös jövőért, közös kulturális örökségünkért elnevezésű Magyarország–Szerbia határon átnyúló Interreg–IPA-projektum határozta meg. A projektum részét képezi az intézet ismeretterjesztő könyvsorozata, amely Szabadka legimpozánsabb műemlék jellegű épületeit mutatja be.
Rossz állapotba vannak a műemlékeink (Fotó: Gergely Árpád)
– A projektumról elsőként a nemrég elhunyt Dömötör Gábor kollégánk jut eszembe, mivel ő írta a sorozat első kötetét, amely a Zsinagógáról szól. A Zsinagóga maga egy sikertörténet, nagyon örülök, hogy fel van újítva, nyitva van és működik – mondta az igazgató.
A régi iskolaépületek felújítása sok pénzforrást igényel – A Vegyészeti–Technológiai Középiskola (Fotó: Gergely Árpád)
A projektum az idei évben is folytatódik. 2019-ben tizenöt könyvet szeretnének megjelentetni a nemzetközi projektum keretében, többek között a Városházáról, a könyvtárról, a Ferences-templomról, a Rókus-kápolnáról, a Szent Teréz-székesegyházról, a Krisztus mennybemenetele pravoszláv templomról, a városi múzeumról, a gimnáziumról, a modernebb épületek közül pedig a Jadranról.
Egy szintén nagy horderejű projektumon az intézet régésze dolgozik, aki az intézethez tartozó régészeti lelőhelyek térképét fogja elkészíteni.
A beszélgetés során a Városháza jelenlegi állapota is szóba került.
A Városháza homlokzata arról árulkodik, hogy nagy szükség van a felújításra (Fotó: Gergely Árpád)
– Sajnos a tetőszerkezet igen rossz állapotban van. A padlástér nagy esőzésekkor már többször beázott. Itt sürgős munkálatokra lenne szükség. Szerencsére a városvezetés már megtette a kellő lépéseket, hogy a Városháza felújításának projektdokumentációja elkészüljön. A felújítás kezdetét még nem tudni, de a projektdokumentáción már dolgoznak a szakemberek. Ennek elkészülte szükséges ahhoz, hogy aztán pályázni lehessen a felújítás költségeinek biztosítására. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva elmondhatom, hogy minden műemlék felújítását a tetőszerkezettel kell kezdeni, hogy az épületet szárazon lehessen tartani. Ez után lehet az épület többi részével foglalkozni. A Városháza esetében több, mint harmincezer négyzetméteres felületről beszélünk. Emellett a nyílászárók cseréjét is el kell majd végezni, hogy energia-hatékony legyen az épület – ismertette a közeljövő egyik nagy projektumát Silling Léda.
Az intézet munkájáról és a szabadkai műemlékekről részletesebben a Községközi Műemlékvédelmi Intézet honlapjáról tájékozódhatnak, amely immár magyar nyelven is elérhető. Emellett az érdeklődőknek egy mobiltelefonos applikáció is a rendelkezésükre áll, amely által egy térkép segítségével megtalálhatják a város védett műemlékeit.
