A loznicai Jadar – majdani jadarit-, azaz lítiumbánya a Jadar folyó térségében – projektum megvalósításáról tárgyalt ma Belgrádban Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter Marnie Finlaysonnal, a Rio Sava Exploration Kft., a Rio Tinto nemzetközi bányavállalat szerbiai leányvállalatának ügyvezetőjével. Elsősorban a majdani bánya közúti infrastruktúrájának a kiépítéséről egyeztettek. Mihajlović tájékoztatta beszélgetőpartnerét, hogy folyamatban van a Šabac–Loznica gyorsforgalmi út projektdokumentációjának a kidolgozása, majd kijelentette, a Jadar projektum rendkívül fontos Szerbia számára, ezért az általa irányított minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse megvalósítását.
MI KÖZE SUPERMANNEK A JADARITHOZ?
A Rio Sava Exploration szakemberei néhány évvel ezelőtt több mint 12 év kutatómunka után erősítették meg, hogy Jarebice és Slatina között új, később jadaritnak elnevezett ásványi anyagra bukkantak, ennek egyik alkotóeleme pedig a lítium, a legkönnyebb fém a világon. A világ lítiumszükséglete drasztikusan megnőtt az elmúlt évtizedben, amióta szinte mindenki valamilyen hordozható kütyüvel jár-kel, hiszen ezeknek az akkumulátora – az úgynevezett Li-ion akkumulátor – lítiumból készül. Ilyen akkumulátorral működnek egyebek mellett az elektromos és hibrid autók, a mobiltelefonok, a hordozható számítógépek, és sok más, hasonló elektronikus eszköz.
A világon egyedülálló és kizárólag Szerbiában előforduló jadarit – eddig sehol máshol nem bukkantak rá – és a szerbiai lelőhely felfedezése felér egy kalandregénnyel. A néhány éves sajtóinformációk szerint a Rio Tinto bányászai 2004-ben bukkantak az előbb említett térségben egy akkor még ismeretlen anyagra. Mivel tanácstalanok voltak, hogy mi is került elő a földből, az anyagot dr. Chris Stanleynek, a londoni Természettudományi Múzeum egyik szakemberének továbbították, aki állítólag igencsak zavarba jött, mivel soha nem látott ehhez hasonló anyagot – a jadarit leginkább krétára emlékeztet.
Stanley sem szakértelmével, sem speciális felszerelésének felhasználásával, sem segítségül hívott kanadai munkatársainak a segítségével nem tudta azonosítani az ásványi anyagot. A WordsSideKick.com tudományos portál szerint végül az anyag összetétele alapján – nátrium-lítium-bór-szilikát-hidroxid – összeállított képletre támaszkodva kutakodott az interneten, és rádöbbent, hogy a képlet pontosan illeszkedik a kryptonit, a Superman-képregényekből és -filmekből ismert – ám kitalált – ásványi anyag kitalált képletéhez – a kryptonithoz viszonyítva a jadaritból egyedül a fluor hiányzik, és nem is zöld színű, ám ultraibolya fény hatására ugyanúgy fluoreszkál, mint a „mesebeli” anyag. Persze a tudósok nem nevezhették el kryptonitnak, ezért a Jadar folyó nevéből kiindulva jadarit lett a neve. A Nemzetközi Ásványtani Világszövetség 2006-ban ismerte el az új ásványi anyagot.
10 MILLIÁRD DOLLÁROS LELŐHELY
Meglepő, hogy habár a világon egyelőre egyedülálló és összetételének alapján igencsak értékes ásványról van szó, a szerbiai sajtó nem sokat foglalkozott a témával. Az egyik legátfogóbb írás tavaly jelent meg, a Sputnik Srbija honlapján. A hírportálnak nyilatkozva Vladimir Simić, a Belgrádi Egyetem Bányászati és Földtani Karának tanára elmondta, hogy becslések szerint a Loznica környéki lelőhelyen legalább 135 millió tonna jadarit található, amelynek értéke meghaladja a 10 milliárd dollárt. Eszerint Szerbia nagyjából a világ lítiumszükségletének a 20 százalékát tudná kielégíteni – tette hozzá a szakember, majd rámutatott, az sem mellékes, hogy a jadarit bórt is tartalmaz, hiszen utóbbi ásványi anyagot a rakétagyártásban használják fel. A Jadarit tehát nemcsak lítium-, hanem bórbányaként is működhet(ne).
Az összeállításban arra is emlékeztettek, hogy Szerbia meglehetősen gazdag ásványi anyagokban, az állam mégsem folytat érdemi kutatásokat, mivel ezeket túlságosan költségesnek tartja. Ezért van az, hogy elsősorban külföldi bányavállalatok szakemberei kutatnak az értékes anyagok után. Tavaly tíz vállalat folytatott kutatásokat. Az állam az esetek többségében harminc évre köt koncessziós szerződést, majd letelte után – ha még van mit kiaknázni – önállóan folytatja a bányászást.
Vladimir Simić közlése szerint a Jadar térségében korábban urán után kutattak, méghozzá több évtizeden át.
– A szocializmus éveiben hazai vállalatok folytatták a kutatásokat a Jadar térségében, ott, ahonnan a jadarit előkerült. Meg vagyok róla győződve, hogy az akkori tíz fúrás valamelyikéből biztosan került jadarit is a felszínre, ám azokban az években más volt a hozzáállás, vagyis ha urán után kutattak, akkor semmi más nem érdekelte a szakembereket – fogalmazott Simić.
