Már folyamatban van a 2020. évi állami költségvetés tervének készítése, számolt be tegnap Siniša Mali pénzügyminiszter, aki arról is beszélt, hogy a közberuházások kiemelt helyet kapnak majd a jövő évi büdzsében, ezen belül az út- és vasúthálózatnak a fejlesztésére helyezi az állam a legnagyobb hangsúlyt. A várakozás szerint mintegy 300 millió dinárt fektetnek be az említett területen, ami a legnagyobb összegnek számít az elmúlt évek költségvetésében.
Mali egy évvel ezelőtt vette át az ország pénzügyeinek irányítását Ana Brnabić kormányfő kabinetjében, ebből az alkalomból adott nyilatkozatot a Srpska ekonomija gazdasági lapnak. A kormánynak, mint kifejtette, elsődleges célja az összeköttetések, az infrastrukturális háttér fejlesztése, hogy meglegyenek a megfelelő kapcsolatok a környező országokkal és Európával, ami a gazdaság fejlődésének alapja.
A pénzügyi tárca vezetője szerint ma – amikorra már sikerült stabilizálnia az államnak a pénzügyeket – az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy a fejlődés új lehetőségeit, forrásait kiaknázza az állam. Elősegíti ezt a munkát, ha az új törvényekkel folyamatosan csökkentik a gazdaságra nehezedő terheket, tette hozzá. A Világbankkal együttműködve A fejlődés új lehetőségei projektumon is dolgozik a kormány.
A jövő évi költségvetés tervezésekor nem lehet elhanyagolni azt a tényt, hogy 2020-ban rendes, nem előrehozott parlamenti, helyhatósági és tartományi parlamenti választásokat is kell tartani. Törvényes kötelezettségről van tehát szó, mellyel előre számolni kell, tette hozzá Mali, arról azonban nem kívánt részleteket közölni, hogy lenne-e elegendő pénz a költségvetésben arra, hogy egy esetleges Koszovóval kapcsolatos általános népszavazást is megtartsanak jövőre. Úgy értékelte, hogy a politika és a gazdaság valóban szoros kapcsolatban áll egymással, nem tartja azonban saját feladatának kommentálni egy koszovói referendum eshetőségét. Ez egyelőre nem pénzügyi kérdés, állapította meg.
Nyilatkozott azonban arról, hogy Koszovó rendezetlen státusa igenis pénzbe kerül az országnak. Mint mondta, nem lehet megmondani, pontosan mennyibe, mert erről szóló hivatalos adatok nem is léteznek, de nem képezi kérdés tárgyát az, hogy Koszovó problémájának a megoldatlansága minden tekintetben hátrányt jelent az államnak, így fiskális értelemben is.
Az idei évre vonatkozó tervekről szólva a pénzügyi tárca vezetője elmondta, hogy szeptemberben – nem is kis mértékben – növelni fogják a minimális munkabért, s úgyszintén ősszel esedékes még egy béremelés is a közszférában. Az állam, fűzte hozzá, teljesen tisztában van azzal, hogy a fiatalok folyamatosan külföldre távoznak a jobb megélhetés érdekében, s ez egy olyan folyamat, amit nem lehet egyetlen intézkedéssel, rövid időn belül visszafordítani. A gazdasági intézkedések szerinte mind arra valók, hogy jobb üzleti légkört, így megélhetési feltételeket is biztosítsanak az országban. Olyan intézkedéseket is bevezetnek, amelyek az elvándorolt polgárok visszatérését célozzák. Egy ilyen korábbi döntés volt az, amellyel a fiatal vállalkozók számára törölték az üzletelés első évében az adók és illetékek fizetésének a kötelezettségét, magyarázta Mali.
