Az elmúlt tíz évben mintegy 500-an vesztették életüket munkahelyi balesetben, illetve annak következményeként. Az áldozatok több mint a fele építőipari munkás volt – mondta el Saša Torlaković, a szerbiai építőmunkások szakszervezetének elnöke a belgrádi médiának nyilatkozva.
Az idei adatok is lehangolóak. Ez év novemberéig 41-en haltak meg munkahelyi balesetben, a tavalyi azonos időszakhoz képest hárommal többen, a helytelen munkavédelem következtében. Az elkeserítő számbeli mutatók az országban uralkodó gyalázatos munkavédelmi körülményekre utalnak. Az adatok alapján Szerbiában az építőipar a legveszélyeztetettebb ágazat, s utána következik a fémipar, bányászat, vegyipar és a mezőgazdaság.
Tisztességes kártérítés csak nagyon kevés esetben jut a munkahelyi balesetek elszenvedőinek és az áldozatok hozzátartozóinak. A kártérítés összege persze messze alulmúlja azokat az olykor több millió eurós pénzjuttatásokat, amelyek a hasonló esetekben járnak külföldön.
– A munkahelyi sérülések és a halálos kimenetelű balesetek károsultjai szimbolikus, leginkább tízezer és pár száz ezer dinár közötti összeget kapnak kártérítésként, mivel általában minimális a boztosítás összege. A vállalatok olykor ösztöndíjat adnak az áldozat gyerekeinek, kap valamicske segítséget a család, de ez sem törvényszerű, a feketén dolgozóknak azonban még ez sem jár – mondta el Goran Rodić, az építőipari kamara tagja.
Szerbiában az elmúlt 15 évben a munkahelyi baleset károsultjai harmadának sikerült kártérítést kiharcolni a munkaadójától. Azokban az esetekben, amelyekben a munkaadó fizette a szükséges járulékokat, ez nem okozott különösebb gondot, a többiben viszont igen költséges és hosszadalmas, évekig tartó bírósági eljárás után jutottak csak kártérítéshez az érintettek.
Nem véletlenül történik annyi halálos baleset. A szerbiai építkezőhelyeken az alkalmazottak átlagéletkora 55 év, és jelentős számban vannak köztük külföldi munkavállalók, akiknek a kórtörténetük ismeretlen, sokszor azt sem tudni, van-e engedélyük magaslati munkák végzéséhez. A szerszámok, erőgépek és járművek gyakran használatra veszélyes állapotban vannak, a munkavédelmi eszközök (sisakok, kesztyűk) viszont rossz minőségűek mert a munkaadó költségkímélésre törekszik. Problémát jelent a munkások szakképzetlensége is, ami gyakran párosul az ittas állapotban történő munkavégzéssel. Mindehhez még hozzátartozik az alapvető probléma, az építkezési engedély hiánya, enélkül pedig a munkásnak sem járhat biztosítás.
