Tavaly 26 bank működött az országban, nyolccal kevesebb, mint egy évtizeddel ezelőtt, 2009-ben. A Szerbiai Nemzeti Bank illetékesei szerint ez a globális folyamatokkal összhangban van, ugyanis világszerte jellemző a bankcsoportosulások konszolidációja.
A szerbiai bankpiacot legutóbb a Kommerciális Bank jelentős részének eladása rázta fel. Az Új Ljubljanai Bank (NLB) várhatólag az idei év harmadik, vagy negyedik negyedében veszi át a szerbiai pénzintézményt.
A 26 szerbiai bank közül hét hazai jogi- vagy magánszemély tulajdonában van, beleértve a Szerb Köztársaságot is, míg a többi 19 külföldi személyek többségi tulajdonában van, vagy 13 ország különböző bankcsoportosulásának a tagja. A hazai jogi- vagy magánszemélyek tulajdonában levő pénzintézmény közül négynek a Szerbiai Köztársaság a tulajdonosa (Szerb Bank/Srpska banka, Postatakarék Bank/Banka Poštanska štedionica, MTS Bank és a Kommerciális Bank), három bank pedig hazai magánszemélyek tulajdonában van.
Zoran Grubišić, a Belgrádi Pénzügyi Akadémia tanára a Tanjugnak kifejtette, milyen előnyökkel jár, ha egy „fél tucatnyi nagy játékos” van a porondon, a jóval több „kis játékos” helyett. A bankok tömörülése ugyanis azt eredményezi, hogy sokkal többet fordíthatnak kutatásra és fejlődésre, és hogy könnyebben követhetik a digitális közgazdasági eredményeket, vagyis korszerűbb szolgáltatásokat tudnak nyújtani a polgároknak. Az elektronikus ügyintézést, a digitalizációt, a mobiltelefonos-fizetést, és más korszerű pénzügyi eljárásokat mindig könnyebben fel tudnak kínálni a „nagy játékosok”, mint a „kicsik”.
