2024. december 26., csütörtök

Alma helyett krumpli?

Nem kifizetődő az almatermelés, a bodzatermesztés viszont ígéretesnek tűnik

Horgoson és környékén köztudottan sok almatermelő van, akik eddig kitartóan állták a sarat, sok esetben az időjárás viszontagságainak vagy a felvásárlók kénye-kedvének is kiszolgáltatva.

Nem is olyan régen, az ősszel a hatalmas szélvihar okozott tetemes kárt, amikor a gyönyörű termést a földről szedték, nem a fáról, és azonkívül, hogy a fákat is meggyötörte a viharos erejű szél, a termést is csak ipari áron tudták értékesíteni a gazdák, jóval a tervezett ár alatt. Amennyiben egy ütődés vagy folt volt a gyümölcsön, annak ellenére, hogy nem volt semmi baja, csak ipari almaként tudtak túladni rajta, az eredeti ár töredékéért. Gyakran megesik azonban, hogy a boltok polcain nem hibátlan árut láthatunk, azt mégis busásan meg kell fizetni. Ezért is hangsúlyozzák sokan, nagyon körültekintően és bölcsen, hogy legjobb a termelőtől vásárolni. Nemcsak azért, mert tudható, hogy honnan származik, milyen körülmények között ért be, és milyen szerekkel kezelték, hanem azért is, hogy a pénz helyben maradjon, ne idegenek, külföldi termelők zsebét gazdagítsuk.

Évtizedekkel ezelőtt nem ment csodaszámba az, ami most igen, hogy talán nem annyira kényelmesen, egy helyen szerezzenek be mindent az emberek, egy-egy üzletlánc polcairól leemelve azokat, hanem több időt rászánva, ugyanakkor pénzt spórolva, a termelőtől, első kézből jussunk hozzá a helyi termékhez. Persze, erre még mindig ott vannak a piacok, és talán az új kistermelői törvény is hozzásegít minket egy újabb, a régihez hasonló, észszerűbb gondolkodásmódhoz és annak a gyakorlatba is átültetett alkalmazásához, hogy helyitől, otthon készített, jó alapanyagból előállított és tengernyi adalékanyagtól mentes élelemhez juthassanak kéztől kézig, a mi földjeinken termett, a mi genetikánk által igényelt táplálékhoz. Algák és csodanövények helyett például szezonális, itthon termett zöldséghez és gyümölcshöz és abból készült finomságokhoz. A gazdák azonban néha mérlegelni kénytelenek. A közelmúltban Horgoson Sörfőző Jenő mesélte el, hogy az alma termelése egyáltalán nem kifizetődő napjainkban.

– Horgoson tudomásom szerint hat termelő próbált almatermesztéssel foglalkozni, akik közül öten igen tetemes területeken szedik ki az almafákat. Elsősorban azért, mert annyira instabil termékké vált az alma, hogy még csak azt sem tudjuk mondani, hogy egyik évben jól fizetnek, a másikban nem, mert előfordult már olyan is, hogy alig tudtuk eladni, nem is volt rá kereslet. Az önköltségi ára viszont igen nagy. Szoktam is mondani kínomban, hogy ha annyi pénzt fektetnék a lottóba, mint amennyit egy hektár alma kitermelésébe, szerintem a lottón többet nyernék. Százezreket be kell fektetni a ládákba, az üzemanyagba, a vegyszerekbe, a munkaerőbe. A megtérülés sorsa viszont bizonytalan. A homokos területek szőlőnek és almának valók, egyesek a krumplitermesztésre is voksolnak, viszont az is bizonytalan. Az én személyes gondolkodásom az, hogy idén, mivel nem készültünk fel szaporítóanyaggal bodzából, így most a kiszedett almafák helyére krumpli kerül, őszre azonban bodzázni fogom ezeket a területeket, mert az egyelőre ígéretesebbnek tűnik. Kisebb a befektetéssel jár, ráadásul jelentkeznek a felvásárlók is, akik Franciaországba és Amerikába szállítanának. De azon is csodálkoznak, hogy mi még nem találtunk ki valamit itt, helyben a bodza feldolgozására – magyarázta Sörfőző Jenő.

A homokon tehát egyelőre krumpli lesz, Sörfőző Jenő elmondása szerint azonban a későbbiekben számíthatunk egy jó kis bodzásra is, amiből nemcsak kiváló szörp készülhet, hanem a bodzabogyóból lekvár is, amelynek számos jótékony hatása van egészségünkre, például az egyik legjobb köhögéscsillapítóként tartják számon. Kíváncsian várjuk, hogy a kivágott kétezer almafa helyett hogyan találják majd meg táptalajukat a horgosi határban az illatos bodzafák.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás