Ágoston András, a történelmi VMDK, majd a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökeként vált ismertté a politikai közéletben. A Kisebbségi Fórum civil szervezet keretében 2003-ban azért indított Hírlevelet, hogy megfigyelőként is foglalkozhasson a Kárpát-medencében alakuló magyar–magyar viszonyokkal. A civil szervezet és a Hírlevél a politikai életben felületet biztosít a nemzetben gondolkodó publicistáknak, és serkenti a politikai véleményalkotás demokratikus formáit.
Ágoston András írását erről a portálról vettük át.
„Ez év június 21-én választásokat tartanak Szerbiában. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) három szinten állít listát. Mind a köztársasági és a tartományi, valamint az önkormányzati választásokon állított listája a 4-es számot viseli.
A VMSZ az egyetlen a szerbiai kisebbségi szervezetek közül, amely nem kis felelősséggel bír a jó nemzetközi kapcsolatok fenntartásában. Azzal, hogy mára fontos elemévé vált a magyar–szerb államközi kapcsolatokban a migránsügyi, valamint a gazdasági együttműködés sok szegmensében, egyszerre segíti a vajdasági magyarokat, de a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációját is.
Az elmúlt időszak bebizonyította, az államközi együttműködésnek ez a sajátos modellje hasznára válik mind a magyar, mind pedig a szerb államnak. Konkrétabban, tekintettel arra, hogy a nemzeti oldalnak mindkét országban döntő befolyása van az államéletre, de a fontos társadalmi folyamatokra, az egyre stabilabb magyar–szerb együttműködés előreviszi a régiók közötti kapcsolatokat is.
Érthető, hogy a választásokkal összefüggésben, lévén, hogy a VMSZ és az uralkodó Szerb Haladó Párt (SNS) jelenleg is stratégiai partnerek, a gyümölcsöző együttműködés mindkét pártnak elemi érdeke.
Ebben az együttműködésben némely káderügyeket és a nagyobb önkormányzatokat nemigen lehet megkerülni. Szabadka mindenképpen ilyen, mindkét fél számára a választási kampányban is fontos téma. Még konkrétabban, volt róla szó, hogy Szabadka jelentősége megkívánná, hogy a következő mandátumban magyar polgármestere legyen. Pásztor István, a VMSZ elnöke vélhetően erre is gondolhatott, amikor napokban kijelentette, a cél az, hogy „a legjobb emberek kerüljenek az önkormányzatokba”.
Nemcsak felpörgő választási kampány okán felmerül a kérdés: ki lenne a legjobb a Szabadka polgármesteri posztján? Figyelemmel a szakmaiságra, a politikai tapasztalatra, nemkülönben akár a közeljövő politikai kihívásokra, erre a posztra a legalkalmasabbnak látszik dr. Pásztor Bálint, aki a szabadkai önkormányzati választásokon egyben a VMSZ listavezetője is.
A már említett területeken kívül alkalmasint ő veheti fel a legeredményesebben a küzdelmet a vajdasági magyar balliberálisokkal. Akik Szabadkán a jelenlevő szerb balliberálisokkal szövetségben állnak versenybe a polgármesteri posztért.
Ilyen értelemben a Szabadka egyik előjátéka is lehet a Fidesz–KDNP pártszövetség és magyarországi ellenzék közötti majdani választási küzdelmének. Az ok egyszerű: a vajdasági balliberálisok egyaránt rendelkeznek magyar és szerb gyökerekkel is. Hiszen Soros és az általa képviselt ideológia, ahogy más országokban, jelen van Szerbiában is. A globalizmus elleni sikeres küzdelem pedig érdeke Magyarországnak, Szerbiának és persze a vajdasági magyarságnak is.”
