Halálos csapást mérhet a falusi turizmussal foglalkozókra a koronavírus-járvány új hulláma. A gazdák és vállalkozók egyetlen reménye ugyanis az volt, hogy az idény második felében megvalósulhatnak azok a vendégéjszakák, amelyeket a járvány miatt későbbre halasztottak a hazai és külföldi turisták. A helyzet azonban nem javul: sok vállalkozónak még semmilyen jövedelme nem volt az idén, megmaradásukat pedig az állam sem támogatja.
A rendkívüli helyzet miatt a diákszálló bővítése sem valósulhatott meg tervszerűen (Fotó: Tóth D. Lívia)
A székelykevei Ökorurális Vendégfogadó Házigazdák Egyesületét 17 évvel ezelőtt Dani Ernő alapította meg: mára a család 50 ággyal rendelkezik, a faluban pedig még 8 házigazda szakosodott vendéglátásra. Az utóbbi években idényenként 6 ezer vendégéjszakát valósított meg a szervezet, az idén viszont még nem érkeztek turisták a korábban sikeresen vállalkozó magyar faluba. A szervezet elnöke elmondta, hogy az évek folyamán felépített gazdaság pillanatnyilag lábujjhegyen áll.
– A pandémia az idegenforgalmat viselte meg a leginkább, a keretében működő falusi turizmust pedig a csőd szélére sodorta. Az év eleje óta több mint 3000 vendégéjszakát mondtak le az utazási irodák, amelyekkel kapcsolatban vagyunk – vázolta a helyzetet Dani Ernő, aki egyébként a rurális turizmussal foglalkozó vállalkozók országos szintű egyesületének alelnöke, és alapító tagja a Szerbiai Gazdasági Kamara falusi idegenforgalommal foglalkozó részlegének is.
– Nagyon nehezteltem, amikor megtudtam, hogy az idegenforgalmon kívül minden más gazdasági ágazatot támogatott az állam. Szükség is volt arra, hogy a járvány miatt bevezetett rendkívüli állapotban megkönnyítsék a gazdák és vállalkozók fennmaradását. Azt viszont továbbra sem értem, hogy miért nem segítik azt az ágazatot, amelyet elsőként és a leghosszabb ideje érint a járványhelyzet. A gazdáknak ugyanis a rendkívüli állapot idején is termett a föld, a méhészeknek hordtak a méhek, mi viszont az első naptól kezdve üresen álló ágyakkal várjuk a határok megnyitását és a különböző zárlatok feloldását.
LENULLÁZVA
Az országos egyesület legutóbbi ülésén a falusi turizmussal foglalkozó vállalkozók felhívással fordultak az illetékes állami szervekhez. Kérelmükben a bejegyzett vállalkozók adócsökkentését szorgalmazzák – mondta Dani.
Székelykevén március óta 50 vendégágy és 8 házi vendégfogadó áll üresen (Fotó: Tóth D. Lívia)
– Magyarországon például minden ágy után kaptak támogatást a bejegyzett vállalkozók. Mi nemcsak hogy nem kaptunk segítséget, hanem még az adóval is úgy terhelnek bennünket, mintha egész éven át keményen dolgoztunk volna. Az állami támogatások közül kizárólag a két alkalmazottunk háromhavi járulékának megtérítését kaptuk meg eddig. Többgenerációs vállalkozásként családtagjaink azonban külön cégek és gazdaságok által vannak bejegyezve, és tulajdonosként nem voltunk jogosultak semmilyen támogatásra. Azokban az esetekben, amelyekben mellékfoglalkozásként űzik ezt a tevékenységet, mindez rendben is van. Nálunk azonban a fő és egyetlen jövedelelemforrás a falusi turizmus, amelyből négy család él meg.
Az elmúlt három hónap nemcsak a vendégéjszakákat nullázta le, de a fejlesztéseket is megállította. Az idén Székelykevén a diákszállót szerették volna kibővíteni, a rendkívüli állapot ideje alatt azonban kénytelenek voltak megállni az építkezéssel – tette hozzá Ernő lánya, Elizabetta.
– Még mindig reménykedünk abban, hogy a hazai egyesületek nem mondják le a táborokra, kirándulásokra lefoglalt időpontokat. Jelenleg azonban az is kérdéses, hogy megvalósulnak-e a magyarországi Határtalanul! diákprogram által érkező csoportok szeptemberre és októberre halasztott foglalásai. Ezek nélkül viszont nem tudunk megmaradni, hisz egy teljes idény jövedelemétől esünk el.
A családi vállalkozás tagjai szerint ellentmondásos az is, hogy az állami vezetés a falusi turizmusban rejlő lehetőségekkel próbálja itthon maradásra ösztönözni a fiatalokat, de a külföldről visszavándoroltaknak is ezt a lehetőséget kínálja fel. Nemrégiben ugyanis a szerbiai falvak újjáélesztésével foglalkozó nemzeti munkacsoport „a fejlődésben levő, jól jövedelmező hazai idegenforgalom” lehetőségeivel biztatta a koronavírus-járvány miatt visszatérőket.
FORRÁSHIÁNY
A Dani család tulajdonában levő étterem konyháján felhalmozott, ám feleslegessé vált házi termékek egy része is kukába került (Fotó: Tóth D. Lívia)
A múlt hét végén Aleksandar Vučić államfő is megerősítette, hogy további gazdaságélénkítő csomagokra nincs pénz az államkasszában. Felkeresésünkre a Tartományi Gazdasági és Turisztikai Titkárságtól azt a választ kaptuk, hogy a koronavírus-járvány miatt alkalmazott országos szintű rendelkezéseknek megfelelően, a tartományi kormány költségvetésének módosításával összhangban a titkárság május 11-én kénytelen volt visszavonni az idegenforgalmi jellegű pályázatait. Forráshiány miatt ugyanis határozatlan időre fefüggesztette a falusi turizmus támogatását – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott válaszlevélben.
Jelenleg több mint 1000 gazdaság foglalkozik falusi turizmussal Szerbiában. A többnyire családi vállalkozások az össz hazai idegenforgalmi bevétel 10 százalékát valósítják meg. Fennmaradásukat mégis uniós pénzekből igyekeznek biztosítani. Mint arról korábban is beszámoltunk, kedd óta egymillió euró vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok az idegenforgalmi magánlétesítmények tulajdonosai, akik korszerűsíteni kívánnak. A július 21-éig nyitva álló kiíráson legkevesebb 240 ezer, legtöbb 1,2 millió dinárra lehet pályázni, az igénylőknek pedig a kivitelezés anyagi keretének 10 százalékát kell biztosítaniuk. Az európai uniós projektum célja a koronavírus-járvány következményinek enyhítése, valamint Kelet-Szerbia és az Alsó-Duna mente idegenforgalmának fejlesztése. A pályázat tehát Szerbia központi részeinek fejlesztésére irányul, így a vajdasági falusi turizmus továbbra is támogatás nélkül maradt.
