Szerémség érdekes színfoltja a Kárpát-medencei magyarságnak, nagyon dicső múlttal rendelkezik. Izgalmas és érkedes gazdag történelme van, a török dúlás előtt a Magyar Királyság legvirágzóbb része volt. Ma azonban csupán 3000-3500 ember vallja magát magyarnak, de már kevesbé beszélnek magyarul. Mindez azt jelenti, hogy a magyar nép a teljes populáció nem egész másfél százalékát teszi ki a körzetben. Szerémség máig hányattatott sorsa területe meghatározásából is látszik. A törtenelmi megye területe 6900 négyzetkilométer volt, ebből ma nem egészen 4000 négyzetkilométer tartozik Vajdaság szerémségi körzetéhez.
A Szerémség Kollégium kötetbe foglalja a szerémségi magyar szórvány értékeit (Ádám Jennifer felvétele)
A kisebbségi lét bemutatása céljából az idén szeptemberben megjelent a Szerémség Kollégium című kiadvány, a Lakitelepi Népfőiskola szervezésében. Tíz, egyetemi hallgatókból és oktatókból álló kutatócsoport térképezte fel Szerémség16 települését, ahol még nagyobb számban élnek magyarok. A munka szakmai vezetője Berta Zoltán, az újvidéki Magyar Szó Lapkiadó Kft. Nyomdájának igazgatója, a technikai szervezője pedig Hágen Ádám, a Lakiteleki Népfőiskola munkatársa. Berta Zoltán, aki maga is a szerémségi szórványmagyarságot erősíti, beszélt a könyvről és a szerémségi szórványmagyarság sorsáról.
– Célunk a szórványsors bemutatása volt. A kutatók bejárták a szerémségi városokat és falvakat. Felkeresték azokat az embereket, akik értékeket őriznek, értékeket közvetítenek és értékeket adnak tovább. A könyv elolvasásával valós képet kapunk a Szerémség területén élő magyarok identitástudatáról, gondolkodásáról, értékeiről, mindennapjairól, jelenéről és problémáiról.
Hogyan menthető meg a szórványmagyarság?
– A szórványmagyarságra nagy figyelmet kell fordítani. Egy nemzet megmaradásának legfontosabb tényezője az anyanyelvi oktatás. A magyar tagozat 1978-ban megszűnt Maradékon is, amely Szerémség utolsó magyar fellegvárának számított. 2015-ben azonban nagy elszántság, sok próbálkozás és kitartó munka után sikerült újraindítani a magyar nyelvű oktatást, azaz megnyitni egy összevont tagozatot a maradéki általános iskolában. Ezáltal Maradék egy kitűnő példa arra, hogy sose szabad feladni a küzdelmet. A településen beindult az iskolabuszprogram is, melynek keretében a maradéki felsősök mindennap el tudnak jutni az újvidéki iskolába, ahol anyanyelvükön tanulhatnak. A legkisebbeknek pedig a körzet legmodernebb magyar óvodája épül.
Berta Zoltán (Ádám Jennifer felvétele)
Milyen további segítséget kaptak?
–Az oktatási programon kívül jelentős segítséget kapunk az anyaországtól és a Magyar Nemzeti Tanácstól is. Tehát van mibe kapaszkodnunk, csak az fontos, hogy ne fogyjunk el. Úgy gondolom, ha mindenki csak egy kis erőfeszítést tesz, már akkor is nagy sikereket érhetünk el. A Petőfi Sándor-program szintén nagy segítséget jelent a szerémségi szervezeteknek. A programon keresztül Magyarország ösztöndíjasokat küld a szórványterületekre, azzal a céllal, hogy segítsék a közösség munkáját, és erősítsék az anyaországhoz való kötődésüket.
Milyen a maradéki kulturális élet?
– A művelődési élet az utóbbi tizenöt-húsz évben éledt újjá a körzetben. Első lépésként megalakultak a művelődési egyesületek, ami azért fontos, mert a hagyományt ápoló egyesületeknek fontos szerepe van a megmaradásban, és az asszimiláció lelassításában. A szerémségi egyesületek rendszeresen megjelennek a művelődési eseményeken, mint például a Durindón vagy a Gyöngyösbokrétán. A szórványság helyzetét jelenleg pozitívan látom, úgy gondolom a mostani politika mellett és az anyaország támogatásával fenn tud maradni a magyar kultúra.
