A koronavírus-járvány ellenére Szerbiában egyre emelkednek az ingatlanárak. Belgrád egyes városrészein a lakások négyzetméterének ára meghaladta a milánói ingatlanárakat, ám Újvidéken, Szabadkán, sőt a közép- és dél-szerbiai árak is napról napra emelkednek. Hiába a drágulás, az ingatlanpiac is rendkívül aktív, a Köztársasági Földtani Intézet adatai szerint az ingatlankereskedelem az ország területén az idén márciusban 25 százalékkal, az ingatlanpiacon forgó pénzösszeg pedig 40 százalékkal nőtt februárhoz képest.
A Köztársasági Földtani Intézet áprilisban közzétett adatai alapján a 2020. évhez szinte megkétszereződött az ingatlanpiac aktivitása. Rámutattak, ez év márciusában 14.458 adásvételi szerződést írtak alá a felek, ami 23 százalékkal több, mint ahány ingatlan eladásra került egy hónappal korábban, és 93 százalékkal több, mint múlt év márciusában.
Rohamosan változik, egyre inkább épül a Belgrád Víziváros lakónegyed (Fotó: Miklós Hajnalka)
Az ingatlankereskedelem tekintetében a legnagyobb érdeklődést Belgrád területén mutatták ki, ám Šumadija, illetve Nyugat-Szerbia, valamint Dél- és Kelet-Szerbia, valamint Vajdaság sem marad el sokkal. Belgrádban a legtöbben a Belgrád Víziváros lakónegyedben érdeklődnek, de más városrészek iránt is nagy az érdeklődés. Az újépítésű lakások a legkelendőbbek, és a lakások négyzetméterenkénti árában is nagy a különbség. A Nova.rs portál közzétett adatai alapján egy négyzetméter ára Belgrádban 1500 és 8000 euró között mozog, de nemrég adták el a legdrágább lakást a Belgrád Víziváros lakónegyedben, a Száva folyó partján, egy négyzetméteréért az új tulajdonosok majdnem 10 000 (pontosan 9632) eurót fizettek, így az 150 négyzetméteres ingatlan 1.444.888 euróba került. A földtani intézet adatai alapján eddig ez a legdrágábban eladott lakás a fővárosban.
Újvidék sem marad el sokkal Belgrádtól. A tartományi székvárosban jelenleg tízezer építkezés folyik, ami éppen az ingatlanpiac fellendülését mutatja ebben az esetben is. A Nova.rs portál adatai alapján Újvidék központjában a lakások négyzetmétere meghaladja a 2000 eurót, a peremvárosban pedig 1200 eurót is fizetni kell értük. A legdrágább újvidéki üzlethelyiség négyzetméterenkénti árát 11 026 euróban határozták meg.
A két székváros mellett egyre nő az érdeklődés Niš és Kragujevac iránt is.
A Köztársasági Földtani Intézet adatai alapján a kifizetések 84 százaléka készpénzben történik. A földterületek esetében a kifizetések 99 százalékában készpénzzel történik, a létesítmények esetében – legyen szó üzlethelyiségről, garázsról, lakásról, házról – a forgalom 91 százalékában döntenek a vásárlók az effajta kifizetési lehetőség mellett. Ennek ellenére a hitellehetőség alkalmazása 2 százalékkal nőtt márciusban, februárhoz képest.
A hivatalos adatok alapján ez év márciusában 567,1 millió euró fordult meg az ingatlanpiacon az ország területén, aminek 54,5 százalékát Belgrádban költötték el, 24,8 százalékát pedig Vajdaság területén.
Érdekesség, hogy a múlt hónapban nőtt a földterületek iránti érdeklődés, vagyis februárhoz képest 27,1 százalékkal több erdőt, 25,5 százalékkal több építési területet és 18,5 százalékkal több szántóföldet vásároltak.
Az ingatlanokba való beruházáskor a hétvégi házakat keresik a legtöbben, 68,3 százalékkal több víkendházat adtak el márciusban, mint februárban, és 50 százalékkal több mezőgazdasági létesítményt, üzlethelyiségek iránti kereslet viszont 5,6 százalékkal visszaesett.
A szakemberek az ingatlanpiacba való beruházást azzal magyarázzák, hogy egyre kevesebben döntenek a külföldi ingatlanok vásárlása mellett, mivel a járvány miatt kevesebb lehetőség nyílik utazásra, több pénz maradt Szerbiában, amit ingatlanokba fektetnek.
