Tavaly több kalászost vetettek a gazdálkodók, amit hosszú, enyhe tél követett, egészen a februári fagyokig. A meleg telet követő fagy nem tett jót az állományoknak. Az árpa ezekre a hatásokra sokkal érzékenyebben reagál, mint a búza, ezért van az, hogy egy méregzöld búzatábla mellett egy-egy sárguló árpatáblát látunk, holott ugyanazok a hatások érték mindkét növényt.
Az ősszel elvetett búzát szemlélve optimisták lehetnek a topolyai termelők. Szépen zöldellnek a táblák, a mostani kilátások szerint jó hozamokra számítanak. Ehhez persze az is kell, hogy a továbbiakban legyen majd elegendő csapadék, valamint hogy a termelők sikeresen megvédjék a növényeket a károkozóktól, betegségektől.
Nemes Róbert, az Újvidéki Növénynemesítő Intézet területi képviselője felhívta a figyelmet, hogy a búza és az árpa túlfejlett, ami az enyhe téli időjárásnak tulajdonítható. Utóbbi bokrosodásnak indult, sok parcellán azonban a növényen sárga, barna foltos leveleket lehet észlelni. Vidékünkön a kalászos gabonákat két gyakori vírus fertőzheti meg, az árpa sárga törpülés vírusa és a búzatörpülés vírusa. A két kórokozó tünetei nagyon hasonlóak. Az árpa sárga törpülés vírusát kalászosokon élő levéltetvek, a búza törpülésvírusát pedig különböző kabócafajok viszik át egyik növényről a másikra. Erre véleménye szerint folyamatosan oda kell figyelni. Elmondta, hogy az árpa valójában érzékenyebb a kedvezőtlen hatásokra, és igazi stresszként élték meg a növények, hogy az enyhe időjárást követően voltak fagyos, hideg napok. A hőmérséklet-ingadozás időnként tíz fok felett alakult, amit a növények nehezen viseltek. A gyökérzónából a tápanyagokat is felhasználták, ami szintén hozzájárulhat a sárguláshoz. Sokan most fejezték be urea műtrágyával a fejtrágyázást, a továbbiakban már inkább az ammónium-nitrát kijuttatását ajánlja. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás tükrében a korábban megszokott optimális vetési időszakokat is felül lehetne írni. A később elvetett árpa, búza, sőt még a repce esetében is most jobb eredmények várhatóak. Szerinte az elmúlt időszakban hullott csapadéknak köszönhetően most sokkal jobb a helyzet, mint tavaly. Március végén, április elején már lehet gondolkodni a tavaszi kultúrák vetésén, de figyelmeztetett, hogy addig figyelemmel kell kísérni az időjárás alakulását. Az optimális vetési időszak mindig módosulhat az időjárás függvényében.
Az árpa érzékenyebb a kedvezőtlen hatásokra, és igazi stresszként élték meg a növények, hogy az enyhe időjárást követően voltak fagyos, hideg napok (Tóth Péter felvétele)
A tetvek szívogatása nemkívánatos, de ezek a rovarok nagyobb kárt azzal okozhatnak, ha a vírusfertőzéseket is terjesztik. Amikor már megfertőződik a parcella, szinte lehetetlen védekezni, ezért egyedül a megelőzés lehet hatékony. A korai vetésekbe előszeretettel telepednek be a levéltetvek, ezek a vetések érzékenyebbek is a vírusra. Az optimális vetésidő nagymértékben csökkenti a fertőzés kialakulását. A vetőmag rovar- és gombaölő szerekkel történő becsávázása és a kelő gabonaállományban a vektorok elleni védekezés hatékony módja a vírusfertőzés elleni védekezésnek.
Nyitókép: A téli enyhe időjárás miatt a búza és az árpa túlfejlett (Tóth Péter felvétele)
Nyitókép: A téli enyhe időjárás miatt a búza és az árpa túlfejlett (Tóth Péter felvétele)
