Szinte naponta olvasható az itteni médiában, hogy a fogyasztók panaszkodnak az áru minőségére, azzal érvelve, hogy a rabló uniósok elárasztanak bennünket a silány, mégis drága portékával. Részben ez politikai duma, és az igazságnak akkor csak egyharmada. Mert az nem vitás, hogy a kereskedők, ha csak lehet, mindent eladnának, csak legyen rá vásárló. Itt tenném hozzá, az illetékesek miért nem ellenőrzik a minőséget, és ha nem találtatik megfelelőnek, miért nem küldik vissza, mint ahogyan az ilyen szerbiai árut, erről is esetenként olvasni, külföldről rendre visszaküldik. A másik harmad az itteni exportőrökre esik, akik külföldön a legrosszabbat veszik potom pénzért, és itt árusítják a lehető legmagasabb áron. Az utolsó harmad a hazai termelő, aki szintén nem a minőségre, hanem a haszonra összpontosít. Mindezért nagyon oda kell figyelni a vásárláskor, nemcsak leemelni a polcról az első kézbeeső terméket. Példa arra, hogy senki sem foglalkozik a fogyasztóval, és csak annak a pénze kellene, egy idevalósi pulykahús-feldolgozó, akivel három éven át elégedett voltam. A tavasszal aztán előbb kicsi lett a kínálat, majd a füstölt comb vákuumos csomagolásban jelent meg. Gyanús volt egyből, s nem tévedtem, hisz amikor otthon kibontottam, kiderült, hogy nem is füstölt, meg büdösebb volt a dinnyehéjjal teli kukánál is. Ami a csomagolás miatt a boltban nem állapítható meg.
