„Az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni az évenként kétszeri óraátállítást, és át kell térni az állandó nyári időszámításra” – jelentette ki nemrég Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Esztendők óta évente legalább kétszer téma az óraátállítás. Ilyenkor mindig megszólalnak különféle szakemberek, akik kifejtik az egyórás időeltolódás negatív hatásait az emberi szervezetre, mint amilyenek például az alvászavarok, fáradtság és ingerültség.
Azok közé tartozom, akiket egyáltalán nem zavar az évi kétszeri óraátállítás, de ha az emberek többsége nehezen éli meg, elfogadom, hogy hagyjunk fel vele. Az én gondom az, vajon miért a nyári időszámításra kell áttérni? Ugyanis a csillagászati szempontokon alapuló téli időszámítás az eredeti!
A művi nyári időszámítást elsősorban energiamegtakarítási okokból vezették be, mivel a napfényes órák megnövelése által energiát lehet megtakarítani. Az intézkedés számos előnye közt emlegették azt is, hogy ha tovább világos van, csökkenhet a közúti balesetek száma.
Mindez szép és jó, de vajon, mi történik akkor, ha az óraátállítás „nyűgeit” levetkezendő, és a nyári időszámítás gazdasági előnyeit megőrzendő megfontolásból állandó jelleggel átállunk a nyári időszámításra?
Nos, akkor decemberben a dolgozók zöme sötétben fog kelni, sötétben megy majd a munkahelyére, és az iskolások is sötétben kelnek majd, sötétben mennek suliba, s a pirkadat az első munkaóra, illetve tanóra alatt éri majd őket.
Csak halkan töprengek: vajon a sötétben való kelés, készülődés és utazás nem okoz majd alvászavarokat, fáradtságot és ingerültséget; nem utolsósorban: nem növeli majd a közúti balesetek kockázatát?
