Gondot okoz a helyesírás? Egy vagy eggy, lesz vagy lessz, rejtély vagy relytély? Bizony nemcsak dilemmát okoz, hanem szégyenérzetet is, ha elvéti az ember! Vannak azonban nyelvek – hiszik vagy sem, épp az angol is ilyen –, melyekben megvannak a tipikus hibaforrások.
A megkérdezettek negyedének nem sikerült helyesen betűznie a február angol írásmódját (February), de megtréfálták őket az olyan nehezebb kifejezések is, mint a garancia (guarantee), a lehetőség (opportunity), a nyolcadik (eighth) és a nyugta (receipt) is. A női válaszadóknak jobban ment a betűzés, mint a férfiaknak, de így is csak az összes megkérdezett hét százaléka tudott minden kérdésre helyesen válaszolni. A kutatás összegzése során kiderült, hogy a 25 és 34 év közöttiek követték el a legtöbb hibát, ami nyilván a modern kommunikációs technológiák számlájára írható. A gyakran használt rövidítések hozzájárulnak az íráskép és a nyelvtani ismeretek gyengüléséhez.
Nem nehéz elképzelni, hogy egy hasonló vizsgálat milyen eredménnyel járna esetünkben. Gyermeklapszerkesztőként gyakran tapasztalom, hogy az általános iskolás, magyar nyelven tanuló diákság nem veszi komolyan a helyesírást. A lessz, az eggy és a többi simán becsúszik a jobban fogalmazóknál is, ellenben a posztert kérők angol helyesírása hibátlan. Más szóval: a filmvilág vagy a zenevilág csillagainak nevét és dalaiknak címét „ciki” lenne nem tudni leírni, míg a magyar helyesírás nem fontos.
Hát ezen múlik? „Csak” cikivé kellene tenni az anyanyelv helyesírásának nem tudását, és megoldódna a gond?
