Elszomorít, ha a dolgokat nem találom a megszokott helyükön, ráadásul nem csak odahaza vagyok így ezzel. Vagy tíz nappal ezelőtt egy bevásárlóközpontban találtam nagy kiszerelést egy népszerű italporból. Persze az gyorsabban fogy, ami kéznél van. Visszamentem az üzletbe, mert pontosan emlékeztem az általam keresett termék helyére, mást nem is akartam vásárolni. Erre az italpornak hűlt helye. Megnéztem még az üdítők meg a teák közt, hiába.
Eszembe jutott az önkiszolgáló, ahova legalább heti rendszerességgel betérek valamiért, ott is tudom, melyik polcon áll a keresett portéka, csak kisebb kiszerelésben. Nem volt ott. Mentem a következő önkiszolgálóba, ahol kétnaponta veszem a tejet, ott is tudtam, hol áll az italpor. Tudtam, mert most valami más állt a helyén. Nem kellett sokat eszelnem, hogy rájöjjek, a kereskedők trükköznek, időnként teljesen új helyre rámolják a dolgokat, hogy a fölkutatásukra induló vásárló kénytelen legyen végigpásztázni a polcokat és azt is megvenni, amit nem tervezett.
Mellesleg, tudják, miért nincsen egyetlen bevásárlóközpontban sem kifüggesztett, jól láthatóan elhelyezett óra? Ugyanebből az okból: az idő múlása ne törje meg a vásárlási kedvet!
Végül a tőlem két sarokra eső, alig húsz négyzetméteres, sötét kisboltban találtam kedvenc italporomból, kisebb csomagolásban, de találtam. Miként konyhasót is, mert az önkiszolgálókban most azt rejtették el.
