Úgy tűnik, hiányoznak a magyartanárok meg a fordítók, a szakfordítók különösen. Mindössze pár nap leforgása alatt egy faluból kerestek meg, hogy anyanyelvápoló tanárra van igényük, van kis-, haladó és felnőtt csoportjuk, az utóbbiak leplezetlenül a magyar állampolgárságra hajtanak, csak korábban kényelmesebb volt elhagyniuk anyanyelvüket.
Aztán a helyi önkormányzatból kerestek meg, hogy fordítóra lenne szükségük. Két évvel ezelőtt még volt ilyen alkalmazottjuk, akit repesve rúgtak ki a nagy elbocsátási hullám során. Iskolai barátom nem is vette zokon menesztését, hanem azt nehezményezte, hogy a munkahelyén még egy rendes szótár se állt rendelkezésére.
Bevallom, egyik önkormányzati képviselő évekkel ezelőtt engem is megkörnyékezett, vegyem át a fordítói posztot. Beszéltem is a közigazgatási hivatal vezetőjével, közöltem, mindenki csak arra a nyelvre képes hitelesen fordítani, amit legjobban ismer, a jogi kifejezések számomra szerbül és magyarul is ismeretlenek, tehát alkalmatlan vagyok. Jelzem, akkor éppen nem munka, de jövedelem nélkül voltam, a tisztségben lévő barátom segíteni szeretett volna, örök hálám érte! Szaklektort keresett, amihez én nem nőttem fel. De most hol találnék szakfordítót? Zomborba? Nálam jelentkezzenek!
