Barátom a hétvégén meglátogatta a boszniai Visoko mellett elfekvő piramisokat, amelyek már több mint egy évtizede a tudományos viták középpontjában állnak, mert nagy bajok vannak az évszámokkal. Kiderült ugyanis, hogy az építmények értelmes lény alkotta betonból épültek, csak épp négyszer olyan erősből, mint amilyet ma tud előállítani az ipar, s akkorák, hogy Kheopsz gízai nagypiramisa kétszer elférne benne. A blokkok közötti levél- és fafosszíliákat több tudományos intézmény is megvizsgálta, s kiderült, hogy azok 32-34 ezer évesek, tehát a boszniai piramisokat akkor építették, amikor még az egyiptomiak a fán csüngtek.
Semir Osmanagić kutató már hosszú ideje vívja szélmalomharcát a hivatalos tudománnyal, amely kineveti az építmények nagy szerelmesét, de Sem – ahogy becézik – immár az egész világon előadásokat tart a témáról, a piramisokhoz pedig százezrek látogatnak el, mert valami azért csak van ott.
Na már most: ha a boszniai piramisok valóban több mint 30 ezer évesek, úgy a történészek és az archeológusok mind a kukába dobhatják a diplomáikat és a tudományos értekezéseiket, nem utolsósorban azért is, mert a boszniai piramisok nem temetkezési helyek, hanem az elképzelések szerint egyfajta erőművek, mert még ma is hihetetlen energiát sugároznak ki magukból.
Azért, mert ellentmond minden eddigi ismeretnek, történelmi elméletnek, lehet, hogy a boszniai piramisokat sohasem tárják, tárhatják fel. Hogy a Föld, az emberiség történetét tudjuk tévesen, vagy voltak ezen a bolygón mások, más égitestről való értelmes lények is, erről vita folyik, s a bizonyítékokat egyelőre megmagyarázhatatlan kérdésekként kezelik.
Pedig előbb-utóbb szembe kell nézni a tényekkel.
