„Melyik a világ leggyorsabb vadmadara, a nyírfajd vagy az aranylile?” – ez a kérdés egy vadászaton merült fel és indította útjára 55 évvel ezelőtt a Guinness Világrekordok Könyvét. Az eldönthetetlen vita hatására gondolta akkor a Guinness Sörfőzde igazgatója, hogy szükség volna egy olyan könyvre, amely csokorba gyűjti az emberi teljesítőképesség csúcsait, de a természet szélsőségeiként létrejött csodákat is. Ötletének helytállóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az azóta életre kelt megszámlálhatatlanul sok Guinness-rekord-kategória, melyek némelyikét ugyan nehéz komolyan venni, de legtöbbjük mögött gyakran óriási teljesítmény áll.
A legek könyve azonban népszerűvé vált, a világ számtalan nyelvére lefordították, 2005 óta pedig Guinness World Records napot is tartanak, minden év novemberében. A tavalyi világnapon 23 országban több mint 250 ezer ember részvételével 43 rekordot döntöttek meg, bizonyítván, hogy a felnőttek játékra, versengésre való hajlamát igazán nem szabad lebecsülni.
Így a vajdaságiakét sem. Jusson eszünkbe Szeles Mónika, aki 1990-ben 16 évesen (és 169 nappal) a Roland Garros legfiatalabb bajnoka lett, vagy a turiai kolbászfesztivál, ahol évről évre hosszabb kolbászt készítenek, majd a Guinness hivatalos képviselőjével is megmérettetik...
A csúcseredményeket összegyűjtő könyv egyébként maga is felállított egy rekordot: 100 millió eladott példányával a világ legtöbb példányban eladott, szerzői jog által védett sorozata lett.
