Mindennap teszek egy kört a városban. Ténylegesen kört teszek, egyik utcán közelítem meg a központot, majd jön a körút, a piacnál parkolok. Elgyalogolok az aznapi Magyar Szóért, végigcaplatok az egyre foghíjasabb piaci asztalok közt, egy magán-tejfeldolgozónál megveszem a kétnapi adag joghurtot, egy másik helyen a tejet, azt, aminek legalább két napig frissnek kell maradnia a hűtőben. Ha altatni akarom, piacon vásárolom egy évek óta kiválasztott őstermelőnél. Délelőtt kitöltöm, másnap reggelre megalszik. A privát-tejfeldolgozónál vett is képes erre, még a hűtőben is. A nejem szerint azért, mert ez a tej tejből van. Az egyéb, napi beszerzéseket követően kihajtok a körútra, majd a korábbitól teljesen eltérő útvonalon indulok haza, és egy ugyancsak régen kinézett albán pékségben vásárolok kenyeret. Néha képtelen vagyok megállni, hogy ne vegyek fánkot vagy képviselőfánkot náluk, remekül készítik mindkettőt, miként a kenyeret és a lepényt is, burekért viszont másik, ugyancsak albán pékségbe megyek, ahol abban bajnokok.
A napi rítusból voltaképpen az út a fontos. Gyakorlott városjáróként még ma sem tudom megítélni, mikor van a csúcsidő a városban. Megtörténik, hogy a nap ugyanazon órájában kongóan üresek az utcák, másnap éppen akkor közlekedik a legtöbb autó rajtuk. Annyi van belőlük, mintha ingyen adnák őket a roncstelepen. Úgy közlekednek velük, mintha ingyen kapnák az üzemanyagot.
Közlekednek erősen, noha szigorú a közlekedési törvény. Kivágnak a másik kocsi elé, mint a füst, az irányjelző ismeretlen fogalom a sofőrök előtt, a tülkölés forgalomgyorsító elemnek számít, a gyalogos, kerékpáros és motoros viszont nem tekinthető közlekedőnek, a világítást minden harmadik járművezető kapcsolja be, ez külön öröm ilyenkor ősszel, amikor a nap alacsony szögben vakítja el a sofőröket, a szemben közlekedő sötét, kivilágítatlan jármű pedig indexelés nélkül előz vagy kanyarodik. Olyan közlekedési szabályokat sértenek, amelyeket már 12 évesen ismerniük kellene az általános iskolából.
Ma láttam a városközpontban egy – az egyirányú forgalommal szemben haladó – autót, fekete fényezésűt, világítás nélkül. Bizonyára lopakodó lehetett, de nem teve mamuszban, pedig megérdemelte volna ezt a sorsot. Erről jutott eszembe, hogy nemcsak az autókat meg az üzemanyagot adhatják valahol ingyen, hanem a vezetői jogosítványt is.
