Mikulásnak állt nemrég néhány politikus a mi fantasztikus régiónkban. Persze nem mindegyik országban, de azért itt-ott néhányan ideiglenesen átvették a régi kedves Mikulás bácsi szerepét. Talán jó szándékkal tették, ámbár a megjelenésük és a viselkedésük eléggé szokatlan volt egyik-másik polgártársuk számára. Ők ugyanis még jól emlékeznek az érintettek pályafutásának jóval korábbi fejezeteire is. Különösen azokra az időkre, amikor az ilyen átváltozóknak nem illett a nagylelkű és jótékony Szent Miklós püspökről példát venni. Pláne nem „maskarába” bújva és ajándékokkal tömött puttonnyal villogni a nép körében. Akkor más szelek fújtak. A minap Mikulásnak öltözött urakat is másként illett megszólítani. Ráadásul decemberben akadt egyéb elfoglaltságuk is. Például az elvtársak fontos megbeszélése előtt szétosztani a jelenlevőknek a napirendet. Jobb esetben felsorolni a sajátjaik által elért kiváló eredményeket az évzáró beszámolón, majd arról megfelelő ruhában tájékoztatni az egyetlen párt vezette közösséget. Azóta persze megváltoztak az idők. S velük az új Mikulások is. Hiába no, Isten útjai kifürkészhetetlenek, hát még az övék.
