A nyár utolsó hónapjában járunk, amely Augustus Octavianus római császárról kapta a nevét. Augusztust ismerjük még kisasszony havának, újkenyér havának, bőség havának, oroszlán havának és nyárutónak is.
A népi megfigyelés úgy tartja, ha augusztus első harmadában nagy a meleg, akkor zimankós tél várható. Azt mondják, Lőrinckor (10-e) fordulhat meg az időjárás. Ha Nagyboldogasszony napja (15-e) fénylik, jó lesz a bor. Szent István királyunk ünnepe 20-a, amit 1774-ben Mária Terézia nyilvánított országos ünneppé. A népi megfigyelés úgy tartja, ekkor mennek el a gólyák. Ha Szent János napján (29-e) esik, nem lesz dió. Szent János napkor hajnalban érdemes lesz járni a fűben, bő harmatja ugyanis a meleg időt marasztalja.
Régi időjárási adatokat találtam egy valamikori kalendáriumban, ezek közül íme egy-két leírás. 1675 augusztusában „minden patakok olyan nagyok voltak”, hogy házakat vitt el az ár, a szénát pedig lánccal kötötték ki. A zentai csatát megelőző hetekben azonban, 1697. augusztus 22-én Eugen herceg óriási hőséggel és szomjúsággal küzdve vonult a város felé. A menetelési útvonalon a réteken és pusztákon a katonáknak mindenütt kutakat kellett ásni, hogy se állat, se ember ne haljon szomjan. 1726-ban is szárazság sújtotta Magyarország nagy részét, Erdélyben kiszáradtak a folyók.
