A tökéletes nyári úti célt keresve egy óvatlan pillanatomban belekeveredtem a legnagyobb közösségi felületen egy – a horvátországi nyaralás témakörével foglalkozó – magyar csoportba. Van itt minden, kiadó szálláshelyek, sokan a pozitív, esetleg negatív tapasztalataikat osztják meg a felületen, illetve tanácsot, tippeket adna-kérnek. Rengeteg hasznos információ fellelhető, a bejegyzések zöme azonban csak a józan paraszti ésszel megáldott felhasználók idegesítésére szolgáló badarság. Személyes kedvenceim az okmányokra vonatkozó kérdések: az illetőnek nincs útlevele, a kiskorú a határátlépés alkalmával használható személyi igazolvánnyal sem rendelkezik, útnak merjenek-e indulni? A válaszok talán még ennél is megdöbbentőbbek: mivel Horvátország már a schengeni övezethez tartozik, így határ (nem ellenőrzés!) nincs, felesleges akár az érvényes személyi, akár az útlevél. A viccesebbje ezt elintézi annyival, hogy tudomása szerint a tengermelléki országot még nem csatolták Magyarországhoz – vagy fordítva –, a vehemensebbjének azonban nyílik zsebében a bicska. Utóbbiakhoz tartozom: az ilyen inkább maradjon otthon, vagy ha elindul, remélhetőleg az út folyamán kap egy mélységi ellenőrzést, és egy életre megtanulja...
