Sok éve buszozom naponta a Temerin–Újvidék útvonalon. Előbb gimnáziumba, majd egyetemre, jelenleg pedig munkára. Elmondhatom, szinte mindent láttam, hallottam már, ami egy buszon megtörténhet, legalábbis nagyon kevés dolog lep már meg. Az elmúlt hetekben mégis csodálkozva álltam egy eset előtt. Történt ugyanis, hogy a kezdőállomáson felszállt egy idősebb, de jó állapotban lévő férfi. A sofőr mögötti székre letette a hátizsákját, majd továbbsétált az autóbusz közepén lévő ablakhoz, kinyitotta azt, és ott nézelődve utazott. Mikor már kezdett megtelni a busz, és ülőhely sem volt, akkor egy nő arrébb tette a férfi táskáját és leült. Erre a bácsi üvöltve tolakodott előre, hogy az márpedig az ő helye, csak még nem volt kedve leülni. Kisebb összeszólalkozás után végül leült a táska tulajdonosa. Másnap megismétlődött ugyanez, majd egy héttel később ugyancsak szemtanúja lehettem az esetnek. Nem tudom, hogy a bácsi szórakozásból csinálja, vitatkozásra vágyik, vagy csak így látja rendjén a dolgokat. Mindenesetre egy újabb példa arra, hogy igencsak érdekesek tudunk lenni mi, emberek.
