Szeptember elseje minden szempontból határvonal a családok számára. Az óvodásokból kisiskolások, az alsós diákokból felsősök, az egykori általános iskolásokból középiskolások lesznek és így tovább. A felnőttek életében is megjelenik ez valamilyen formában, hiszen a család életébe visszaáll a jól megszokott rendszer, a közel három hónapnyi iskolai szünet után pedig ideje is van, gondolják sokan.
Az idén, szeptember elsején számomra is új korszak kezdődött – beléptem a korán kelők klubjába. Bár azon a bizonyos tanévnyitó napon kényszer szülte a hajnal öt órai ébredésemet, hiszen szerettem volna idejében elkészülni, még mielőtt kikönyörgöm a kisfiamat az ágyból. De annyira jól alakult az a napom, hogy megtetszett. Mondhatni pozitív hatással volt rám a korai másfél órás énidő.
Azóta is hűen csörög az ébresztőm még pirkadat előtt. Bár néha nehéz felkelni, és az esti órákban is húz az ágy, ettől függetlenül élvezem ezt az új szokásomat.
Reménykedem, nem lesz kérészéletű, mint az életmódváltásom...
