Régóta nem hallottam már legendába illő mesét a külföldi tömegközlekedés pontosságáról, amikor egy akár csak kis késés esetében is a felelősek felmondtak a munkahelyükön, míg Japánban állítólag a késés okozta szégyen miatt rituális öngyilkosságot is jegyeztek.
Nálunk hasonlótól nem kellett tartani, a pontosság a tömegközlekedésben soha nem volt sem erény, sem követelmény, ami miatt az érintett utasok kivételével, bárki is zavartatta volna magát. Ha volt is ilyen, inkább magába folytotta a szégyenérzetet, hogy ne lógjon ki a sorból, esetleg ne veszélyeztesse a munkahelyét. Ezért érdekes a múltkori eset, amikor fél tucat újvidéki és pirosi polgár, ha kedvére volt, ha nem, vagy fél órás ingyenes utaztatást élvezhetet.
A pirosi busz ugyanis a söfőr tévedéséből öt perccel korábban indult el a csatorna túloldalán levő végálomásról, és már az Európa-sugárúti körforgalomnál járt, amikor rátelefonáltak, hogy több utast is otthagyott, akik a menetrendszeri időben érkeztek. A söfőr annyira restellte a tévedését, hogy visszafordult, elhajtott egészen a csatornáig, ott felvette a néhány utast, majd, immár jó nagy késéssel, robogott újra a városba!
