Néhány évvel ezelőtt még magam is idegenkedtem a szupermarketek újdonságától, a pénztáros nélküli pénztáraknál történő fizetéstől, az azonban némiképp megnyugtatott, hogy a berendezések mellett ott álltak a szupermarketek dolgozói, akik kedvesen igyekeztek segíteni a vevőknek. Ám miután a hagyományos kasszáknál kígyózó sorok már sokadszorra is rákényszerítettek arra, hogy az új berendezéseket használjam, a gyorsaság és a praktikusság öröme egyre inkább felülírta a kezdeti idegenkedést.
Néhány évvel később mind többet olvashattunk arról, hogy a világ egyes szegleteiben olyan pénztár és pénztáros nélküli boltok nyílnak, amelyekben kamerák és súlyérzékelők figyelik a vásárlók kosarait, a távozáskor pedig egy alkalmazáson keresztül automatikusan történik meg a fizetés, ma meg már ott tartunk, hogy megnyílt az első olyan üzlet is, amelyet mesterséges intelligenciával működtetnek. A dublini repülőtéren lévő bolt állítólag teljesen készpénzmentes, nincs benne sem személyzet, sem pénztárgép, a vásárlóknak a belépéshez be kell szkennelniük a fizetéshez használt kártyájukat, majd a várlás után az AI felméri, mit vennének meg, és annak összegével terheli a belépéskor megadott fizetési eszközüket. Az illetékesek különleges vásárlói élményt ígérnek meg óriási könnyítést azoknak, akik nem beszélnek jól angolul. A kérdés csak az, van-e még bennünk bármiféle idegenkedés az ilyen típusú újdonságok iránt, vagy ma már teljesen természetesek és maguktól értetődők számunkra?
