Amíg az ember nem a maga bőrén tapasztalja, addig fel sem fogja igazán, mit jelent egy nulla a számjegyek sorában. Történt, hogy fizetve a havi közműszámlát, a feltüntetett 900,04 dinár helyett egy számjeggyel, történetesen egy nullával többet ütöttem be a számítógépes netbanking pénztáron. A hibát azonnal regisztráltam, de sajnos egy pillanattal azután, hogy megnyomtam a billentyűzeten a szándékomat megerősítő gombot. Egyenlegem szempillantás alatt 9000,04 dinárral szegényedett. Elöntött a verejték, a vér a nyakamba szaladt és levegőhöz is alig jutottam. Számomra nem jelentéktelen összegről lévén szó, máshol is lenne helye.
Telefont ragadtam és a közművállalat ügyfélszolgálatát hívtam.
Kedves női hang szólt bele. Elpanaszoltam, mit műveltem. Ő – mondja –, sajnos ebben a percben nem tehet semmit, mert a vállalat számláján majd csak másnap jelenik meg a befizetés, de addig se üljünk tétlen, fogalmazzak egy kérvényt irányukba, amelyben vázolom az esetemet, majd fotót is mellékeljek, amellyel igazolom a banki befizetést.
– Várjunk csak! – szólt közbe. – Ön eddig is előfizetésben volt mintegy 1300 dinárral. Ha leütjük a 900,04 dináros havi díjat, akkor is marad több mint 300 dinár. A kilencezer dinárral pedig megelőlegezheti szinte egész éves számlaköltségeit.
– Inkább ne! – könyörögtem. Talán van mód a pénz visszafizetésére.
– Majd meglátjuk, mit tehetünk – válaszolta.
Tűkön ültem egész nap.
Másnap délelőtt visszakerült az összeg a számlámra. Azóta is hálával tartozok a közvállalatnak.
