Sült gesztenye (Illusztráció/Pixabay)
Október vége és november a sült gesztenye időszaka. Amíg séta közben már messziről érzem az illatát, eszembe jut, hogy van a világon számos alighanem megválaszolhatatlan kérdés. Közöttük sok olyannyira jelentéktelen ügy, hogy senki sem foglalkozik a megoldással, még a bulvár lapok által gyakran idézett, kitalált brit tudósok sem.
Mondjuk, továbbra is titok előttem, hogy a mozgólépcsők és szintén mozgó korlátaik sebessége miért nem szinkronizált. Vagy, tegyük fel, miért van az, hogy a hajfesték a női hajon leggyakrabban természetesnek néz ki, míg a férfiaknál kilométerekről látszik, hogy nem eredeti a szín.
Tudok még sok ilyet, de most csak a legújabbról. Nem tudom, hogy másutt hogy történik, elvégre a sláger is azt mondja: „lehet, hogy másutt nem így szokás...”, de Újvidéken, ha gesztenyét nem akarsz magad otthon sütni, hanem az utcai árusnál vennél, azt miért csak este, szürkület után teheted. Nekem délelőtt, délben vagy kora délután is ugyanolyan finom lenne. Akkor azonban a sarkokon csak a gazdátlan gesztenyesütő áll.
