A hit hegyeket mozgat(ott) meg. Pál Gajódi Olivér szüleinek a hite, a te hited, a mi hitünk... – együtt. És az adakozók összefogásával összegyűlt a szükséges összeg a bajmoki nagyon beteg, pici fiú géntrápiás kezelésére. Mivel eddig kórházban volt, és hamarosan egy másikba viszik, csak most történhetett meg, hogy Bende Zsolt atya megkeresztelje. Pál József édesapa és Gajódi Tímea édesanya fontosnak tartják, hogy a gyermekük Krisztushoz tartozzon. Sokan tanúsítják, a Jézusba vetett hit segítségével többre vagyunk képesek, mint nélküle. Az elénk tornyosuló akadályok a felebaráti szeretet megvalósításának és az Istenhez való közeledésünk útjába állnak, miattuk nem látjuk életünk végső célját. Az élő istenhit, amely ajándék, szükséges, hogy ezeket a jelképes, leküzdhetetlen hegyeket elmozdítsuk utunkból.
Isten minden emberhez szól, csak meg kell nyitnunk a szívünket, és rábízni életünket. Kérjük Krisztust, hogy meghalljuk a szavát, és hogy megnyissa a szemünket, hogy képesek legyünk felismerni utunkon mindazt, ami az örök boldogságunkhoz szükséges.
Nem csupán mások gyógyulnak meg, hanem magunk is meggyógyulunk, amikor engedjük, hogy a jócselekedeteink megváltoztassák az életünket, amikor Krisztus szemével nézzük a világot, amikor az ő szeretetével segítjük a rászorulókat: a horvátországi földrengés áldozatait, a hét gyermekével megözvegyült tiszaszentmiklósi Szarvák Krisztinát és más bajba jutott embertársunkat.
