Régiségek (Illusztráció/Pexels)
Az éléskamra és a konyhaszekrények fiókjai meg polcai számos meglepetést tartogatnak. Biztos voltam benne például, hogy van még valahol egy tasak fahéj, viszont szegfűszeget találtam, amiről nem is tudtam. A sütőporok, szódabikarbóna, egy doboz fogvájó és hasonlók alatt volt meglehetősen régóta. Az időt abból állapítottam meg, hogy a tasakon írta: Gyártja a Droga Portorož. Vagyis még a régi Jugoszláviában csomagolták, és mint kiderült, semmi baja, hiszen az almaszószban megadta a kívánt ízt.
Azt is tudtam, hogy a spájz egyik polcán, valahol mélyen, a járvány idejére felhalmozottak mögött, van egy dobozom szegekkel, csavarokkal és hasonlókkal. Úgy emlékeztem, lehet benne tipli egy fürdőszobai polc felszereléséhez. Tipli ugyan nem volt, de a doboz mögött ráakadtam egy elveszettnek hitt fokhagymatörőre. Azt már nem tudom, hogy hol és mikor vettem, viszont biztos voltam benne, hogy hazai gyártmány. Pedig dehogy. Kiderült, hogy orosz, még a Szovjetunió idejéből. Ezt ugyan nem írja rajta, de az egyik karba bele van vésve: Ára 1 rubel 40 kopejka. Ki gondolta volna, hogy egykor nem vacakoltak az árcédulákkal.
