Az ukrajnai háború egyre súlyosabb következményekkel jár Európa számára, de Szerbia amennyire csak teheti azon van, hogy hozzájáruljon a béke megtartásához „saját kikötőjében, s kis hajóján, amelyik továbbhalad az Európai Unióba vezető vizeken”, jelentette ki a Katerina Szakellaropoulou görög államfővel folytatott tegnapi megbeszélést követően tartott belgrádi sajtótájékoztatón Aleksandar Vučićszerb köztársasági elnök.
A szerb elnök hozzátette, azt is reméli, hogy az európai vezetőknek sikerül majd csillapítaniuk a kedélyeket saját országaikban, egyre több helyen egyre nagyobb az elégedetlenség. Utalt a párizsi rendbontásokra, melyek az új nyugdíjreform miatt törtek ki. Furcsának nevezte, mert szerinte Párizs semmi mást nem tett, mint más európai országok is. Németországban például 67 év a nyugdíjkorhatár, Franciaország pedig csak most vezeti be a 65 éves korhatárt. Nehéz ma eredményeket elérni egy olyan politikai közegben, amelyben nem a teljesítmény és a realitás számít, hanem az, ki mit tesz közzé a közösségi hálózaton, értékelte.
A DIALÓGUS HÍVEI
Vučić kiemelte, beszélgetőtársával egyetértettek abban, hogy mindkét országnak továbbra is tiszteletben kell tartania az ENSZ Biztonsági Tanácsának alapelveit, a területi integritásnak az intézményét. Az államfői egyeztetésen, de a küldöttségek közötti megbeszélésen is elhangzott, hogy Athén a továbbiakban sem módosít állásfoglalásán Koszovót illetően, tiszteletben tartja Szerbia területi integritását, ahogyan Szerbia is tiszteli a görög állam integritását nemcsak a szárazföldön, hanem a vízen is. Köszönetet mondott Katerina Szakellaropoulou elnöknek ezért a szilárd álláspontért, s arról biztosította, hogy Szerbia továbbra is a dialógus híve marad.
GYORSVASÚT, GÁZ, TURIZMUS
Meglehetősen intenzívek, dinamikusak a görög–szerb kapcsolatok az utóbbi időszakban, mutatott rá Aleksandar Vučić, s emlékeztetett, hogy mindössze néhány nappal ezelőtt Nikosz Dendiász görög külügyminiszter Belgrádban járt, egy hónappal ezelőtt pedig ő maga látogatta meg Kirjákosz Micotákisz görög kormányfőt, most pedig az államfővel is alkalma volt tárgyalni. Mint mondta, ezeknek a látogatásoknak a gyakorisága önmagában is sokat elmond arról, milyen jelentős partnerországnak tekinti Szerbia Görögországot.
Kiemelt fontosságú témaként kezelték a találkozó során a beruházásokat és az infrastrukturális projektumokat. A szerb államfő beszámolt arról, hogy a Budapest–Belgrád gyorsvasút építésével párhuzamosan kezdetét vette a Belgrád–Niš gyorsvasút építése is, mely aztán az észak-macedóniai határig halad majd tovább, s rendkívül fontos projektumot jelent, mely a Budapest–Belgrád–Szkopje–Szaloniki–Pireusz vasútvonal alkotórészének számít. Szó volt az energetikai összeköttetések erősítéséről is, Szerbia a jövőben Alexandrúpoliban cseppfolyósított földgázt tervez vásárolni. Várhatóan növekszik a görög beruházások értéke is. Vučić emlékeztetett arra, hogy Szerbiába érkezett az összes nyugat-balkáni közvetlen külföldi beruházás 62 százaléka. Az államvezetők az idegenforgalomban is további lehetőségeket látnak, a szerbiai turisták 50 százaléka Görögországot választja, de már nem csupán a szaloniki északi régiót, hanem a délebbre eső szigeteket, tengerparti üdülőhelyeket is, mert egyre inkább javul a polgárok fizetőképessége, mutatott rá a szerb elnök. Szeretnék a görög turistákat Szerbiába vonzani. A köztársasági elnöke javaslatot tett arra, hogy a Hilandar kolostor szentélyeit állítsák ki Belgrádban és Athénban is, hogy a nyilvánosság szélesebb értelemben is megismerkedhessen azokkal.
A BÉKE NEM MAGÁTÓL ÉRTETŐDIK
Görögország mindig is úgy vélte, hogy Szerbia az európai országok családjába tartozik, a két országot 150 éves stabil barátság kapcsolja össze, fogalmazott Katerina Szakellaropoulou. Hozzáfűzte, országának a koszovói álláspontja nem változik, támogatja a nemrégiben újraindított tárgyalásokat a felek között. Elítélte az orosz agressziót Ukrajnára. Azt bizonyította ez a támadás, hogy a béke nem egy magától értetődő állapot ma sem, s őrizni kell azt az ENSZ határozatainak tiszteletben tartásával. A 21. században elítélendőnek számítanak a területbővítési törekvések, húzta alá. Athén kész segíteni a rendezési folyamatban Belgrádot és Pristinát is, a következetes politikának a híve, értékelte.
A nap végén munkavacsorát tartottak a két delegáció tagjainak. A görög államfőt kétnapos hivatali útjának kezdetén, előző este Ana Brnabić kormányfő is fogadta.
Nyitókép: Fotó: Beta
