Mintegy 1,7–2,5 milliárd dinár bevételre tesz szert az ország évente az állami földterületek bérbeadásának köszönhetően, számolt be a Danas napilap, rámutatva a Stanište Ökológiai Központ kutatásának eredményére: e szerint a pénzt a kormány nemcsak a földterületek karbantartására vagy a mezőgazdaság fejlesztését célzó más beruházásokra, támogatásokra fordítja, hanem a költségvetésben keletkező hiányt igyekszik pótolni belőle. A kimutatás szerint a termőföldek kiadásából 2014 és 2022 között az állam 57 milliárd dinárra tett szert, az átminősítéséből származó bevételeknek köszönhetően, az összegben, igaz, benne vannak a korábbi évekből áthozott, el nem költött bevételek is. A mezőgazdasági földterületek rendezésére, védelmi és bérlési célok megvalósítására az említett 57 milliárdból 32 milliárdot költött el ez alatt az idő alatt, vagyis rendeltetésszerűen, 25 milliárd dinárt pedig nem rendeltetésszerűen használt fel. Mindehhez a jogi keretet még 2015-ben megteremtették a költségvetési rendszerről szóló törvény módosításával, melyben világosan meghatározták, hogy a termőföldek bérbeadásából származó bevételt bármilyen célra fordíthatják.
Dejan Maksimović, a Stanište munkatársa szerint „érdekes” helyzetek is előálltak, például 2020-ban a tartományi képviselőház 600 millió dinár hitel felvételét hagyta jóvá 57 millió dináros kamattal jégvédelmi célokra, miközben ugyanebben az évben nem rendeltetésszerűen az állam egymilliárd dinárt elköltött a mezőgazdasági területek kiadásából származó forrásokból. Rámutatott arra, hogy az idén 274 millió dinárt irányozott elő a kormány az állami termőföldek rendezésére, várhatóan tehát 1,5–2 milliárdot nem rendeltetésszerűen költ majd el.
Nyitókép: Az ország évente mintegy 1,7–2,5 milliárd dinár bevételre tesz szert az állami földterületek bérbeadásából (Fotó: Nekretnine.rs)
