Júliusban az egyik leggyakrabban használt kifejezések egyike vitathatatlanul a szupercellás zivatar volt. A sajtó annyira rákattant az említett meteorológiai fenoménra – akkor is azzal rémisztgetve a polgárokat, amikor éppen „hagyományos” nyári zápor volt esedékes –, hogy a médiafogyasztók zöme már kisdolgozatot tudna írni arról. Nemcsak a szupercellás zivatar szókapcsolat határozta meg júliusban a szerbiai lapok címoldalát, hanem utóbbival kapcsolatban a pánikkeltő címek: „A halál vihara”; „Soha nem látott szupervihar, és még több is lesz”; „Tojásnagyságú jégdarabok hullnak majd”; „Világvége: orkánerejű szél pusztított Szerbiában”; „A szupervihar a laboratóriumból szabadult ki”.
Az említett sajtófenoménnal foglalkozott a Cenzolovka portál is, emlékeztetve, hogy az alaptalan pánikkeltést nemcsak törvény, hanem az újságírói etikai kódex is tiltja. Ugyanakkor a bulvársajtó erre nincs tekintettel, hiszen az időjárás-előrejelzés mindig is népszerű volt, a pánikoló emberek pedig sok pénzt hoznak a házhoz a médiának. „Nero Szerbiába érkezik, poklot és szupercellás viharokat hoz.” A trópusi hullámot arról a római császárról nevezték el, aki felgyújtotta Rómát” – idézték a Cenzolovka összeállításában az Informer tegnapra szóló „időjárás-előrejelzését”, rámutatva, hogy ehhez képest a meteorológusok csupán mérsékelt meleget prognozáltak az ország egész területére.
– Az időjárás-előrejelzésekkel kapcsolatos szenzációhajhászás nem új jelenség. A Fake News Tragač álhírleleplező oldal elemzései szerint a sajtó meg nem történt szerémségi tornádóról is hírt adott már, valamint manipulált a Belgrádban lehullott hó mennyiségével. A hó mennyiségével kapcsolatos híreknek az volt a céljuk, hogy a Demokrata Párthoz képest eredményesebb városvezetőként tüntessék fel a Szerb Haladó Pártot. Bizonyos hírek szinte már bizarrok.
Egyszer például megjelent, hogy Nagybecskereken kiöntött a Tomaševac, ami valójában egy, az említett várostól 30 kilométerre fekvő falu. Szintén a bizarr kategóriába sorolható az éveken át folyamatosan megjelentett hír, miszerint egy belgrádi párba – mindig ugyanabba – belecsapott a villám, miközben a vízparton szeretkeztek – olvasható az írásban, amelyik folytatásában JovanČabrilo, a VojvodinaMeteo portál szerkesztője megjegyezte: a korábbiakhoz képest az idén nyáron a hírek jóval extrémebbek. Hozzátette, az is igaz, hogy az idén nyáron valóban több a vihar, mint a korábbi években, ugyanakkor pusztító erejű viharok máskor is voltak, a múlt században is. Čabrilo szavai szerint a média szenzációhajhászása akár kontraproduktív is lehet, ugyanakkor az érdekek, azaz a kattintások száma, mindent felülír. A tavalyi aszály az idei viharokhoz képest sokkal súlyosabb és jóval nagyobb területet érintő természeti katasztrófa volt, viszont annak nem szenteltek ekkora figyelmet, mondta Čabrilo.
NedeljkoTodorović meteorológus szintén arról beszélt, hogy az alaptalan pánikkeltés következményei akár súlyosak is lehetnek, hiszen megtörténhet, hogy amikor valóban indokolt lenne az elővigyázatosság, a polgárok nem veszik komolyan a releváns előrejelzést. Mindenkinek más a pszichológiai profilja, vagyis mindenki másként reagál az álhírekre, illetve a valós hírekre, jegyezte meg.
Az írás folytatásában a szenzációhajhász tartalmakat erőltető média büntetőjogi felelősségét elemzik, emlékeztetve, hogy aki álhírek vagy hamis állítások közlésével pánikot kelt, vagy nagyobb mértékben megsérti a közrendet, vagy gátolja az állami szervek határozatainak a végrehajtását, bűncselekményt követ el. Ha a pánikkeltést a médiában, vagy a közösségi oldalakon követik el, a maximális büntetés öt évig terjedő fegyházelzárás.
Nyitókép: A bulvársajtóban oly divatossá vált a szupercellás zivatar, hogy egy hagyományos nyári záport is úgy jeleztek előre, hogy a gyanútlan azt szűrhette le, egyenesen a világvége közeleg (Illusztráció/Istock)
Nyitókép: A bulvársajtóban oly divatossá vált a szupercellás zivatar, hogy egy hagyományos nyári záport is úgy jeleztek előre, hogy a gyanútlan azt szűrhette le, egyenesen a világvége közeleg (Illuszt
