Újra fészkelnek barátkeselyűk a Stara planinán

A Balkán-félsziget valamikor legnagyobb madara, a barátkeselyű (Aegypius monachus) visszatért régi lakóhelyére, a Stara planinára, azaz a Balkán-hegységre. A Szerbia területéről hat évtizede eltűnt, a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szereplő dögevő madarat most újra látták az ornitológusok ezen a területen.

A barátkeselyű mellett megnőtt a fakó keselyűk (Gyps fulvus) száma is, ami azért érdekes, mert kizárólag Délnyugat-Szerbiában fészkeltek. Danilo Penić biológus az RTS-nek (a Szerbiai Rádió és Televíziónak) elmondta, hihetetlen benyomás a csaknem három méter szárnyfesztávolságú madár látványa, ahogy az égen cirkál. A barátkeselyűt éppen a fakó keselyűk társaságában látták.

Slobodan Marković, a Szerbiai Madarak Védelmével és Tanulmányozásával Foglalkozó Társaság (Društvo za zaštitu i proučavanje ptica Srbije) munkatársa elmondta, a keselyűk migrációjára a Bulgáriában és Szerbiában található etetőterületek között egyedüli magyarázat csak az lehet, hogy egyre jobban érzik magukat a Stara planina Nemzeti Parkban.

Ám ahhoz, hogy egyre nagyobb a keselyűk populációja ezen a területen, nagyban hozzájárul a bolgár és a spanyol ornitológusok több évtizedes munkája is. Nekik köszönhető, hogy a fakó keselyű populációja nő, s ez a dögkeselyű (Neophron percnopterus) jelenléte esetében is igaz.

Marković elmondta, hogy sajnos az országnak ezen a részén nincs fészkelő keselyű. Az ország keleti területein már hatvan éve nem látták őket bizonyos mérgezések után, ami jelentős mértékben megtizedelte az állományukat.

Az adott területekre való visszacsalogatásukhoz, mint arra Penić rámutatott, etetőterületeket kellett kialakítaniuk. Évente több mint 250 tonna biológiai hulladékot használnak fel.

A szakemberek rámutattak, a keselyűk a természet tisztogatói, és eltűnésük jelentős kárt okozna az adott terület ökoszisztémájában.