Időről időre közérdeklődés tárgyává válik, hogy mennyire egyszerű – vagy éppen nehéz – hozzáférni a polgárok személyes adataihoz. Nemrégiben fiatal hackerek csoportját tartóztatta le a rendőrség, mert a gyanú szerint több százezer szerbiai polgár bankszámla- és bankkártya-adataihoz jutottak hozzá. Persze a bankszámlákkal kapcsolatos visszaéléseket mindenki kiemelkedő figyelemmel kíséri, hiszen ezen visszaélések eredménye esetenként az, hogy egyesek pénz nélkül maradnak. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy ki és hol juthat hozzá valakinek a személyi számához, vagy egyéb személyes adataihoz.
(Fotó: Molnár Edvárd)
A közelmúltban arról olvashattunk a belgrádi sajtóban, hogy a földhivatalokban 1140 dinár ellenében bárki hozzájuthat bármelyik ingatlan tulajdonosának a személyes adataihoz. Ezekben az írásokban az az állítás is szerepelt, hogy az ingatlanok tulajdoni lapjához is bárki hozzájuthat. A tulajdoni lapokból nemcsak az derül ki, hogy adott ingatlannak ki a tulajdonosa és mi a személyi száma, hanem az is, hogy az ingatlant hitelből vásárolták-e, és ha igen, akkor melyik bank hagyta jóvá a kölcsönt, mekkora kamat és futamidő mellett. Mindezt a földmérésről és ingatlannyilvántartásról szóló törvény szabályozza.
Az ingatlannyilvántartás adatai, közérdekűségüknél fogva, valóban nyilvánosak, erősítette meg a téma kapcsán lapunknak nyilatkozva Józsa László szabadkai ügyvéd, mondván, hogy a nyilvánosság elve korábban a bíróságokon vezetett telekkönyvi nyilvántartások esetében ugyanúgy érvényes volt, mint ahogyan a mai összevont ingatlannyilvántartás esetében.
– A földmérésről és ingatlannyilvántartásról szóló törvény megállapítja, hogy az ingatlannyilvántartás nyilvános regiszter, rögzíti azt, hogy a nyilvánosság elve úgy érvényesül, hogy mindenki betekintést nyerhet az adatokba. A polgárok úgy érvényesíthetik ezen jogukat, hogy felkeresik a kataszteri hivatalt, ahol a hivatalnoktól vagy kikérik az adatokat valamelyik ingatlanra vonatkozólag, vagy a kataszteri hivatalokban rendelkezésre álló számítógépen maguk keresik ki. Persze a kereséshez az érdeklődőnek már bizonyos információkkal kell rendelkeznie, vagy az ingatlan tulajdonosával, vagy magával az ingatlannal kapcsolatban. Ha ingatlanról beszélünk, akkor vagy a parcellaszámmal, vagy létesítmény, objektum esetében a címmel kell rendelkeznie az érdeklődőnek. Ha a tulajdonos irányából próbál valaki rákeresni bizonyos ingatlanra, akkor a tulajdonos nevével, és/vagy személyi számával kell rendelkeznie. A kikérhető adatok a kataszteri hivatalokhoz tartozó területre korlátozódnak, így például Szabadkán nem kérhetőek ki a Vranjeban tulajdonnal rendelkező személyek adatai. Azt is fontos mindehhez hozzátenni, hogy nem érzékeny adatokról van szó. Az ingatlannyilvántartásban adatok szerepelnek magáról az ingatlanról, a tulajdonosok tekintetében pedig nevük, lakcímük és személyi számuk található meg a nyilvántartásban. Egyéb, érzékenynek nevezhető adat nem szerepel a nyilvántartásba – taglalta Józsa.
Az ügyvéd a beszélgetés során cáfolta azt az állítást, hogy az ingatlanok tulajdoni lapjához is bárki hozzájuthat. A vonatkozó törvény értelmében ezt a dokumentumot kizárólag az ingatlannal kapcsolatos jog valamelyik jogosultjának – tulajdonos, haszonélvező, hitelező – kérésére adhatják ki a kataszteri hivatalokban, magyarázta Józsa, hozzátéve: természetesen ez a szabály csakis akkor érvényesülhet, ha a kataszteri hivatalokban dolgozó tisztviselők figyelembe veszik a rendelkezést és ellenőrzik, hogy a tulajdoni lapért folyamodó személy jogosult-e erre.
Azzal kapcsolatban, hogy az ingatlannyilvántartás adatainak miért kell nyilvánosak lenniük, Józsa kifejtette: a tulajdonjog nemcsak a tulajdonos számára fontos, hanem annak is, aki például meg kívánja szerezni a tulajdonjogot. Ha valaki szeretné megvásárolni valakinek az ingatlanát, érdeke fűződik ahhoz, hogy ellenőrizhesse, az ingatlant hitel terheli-e, vagy valóban az-e a tulajdonos, aki magáról ezt állítja, magyarázta Józsa, mondván: „Nélkülözhetetlen a nyilvánosság. Nem azért, hogy valakit pellengére állítsanak, hanem azért, hogy biztonságos jogforgalmat lehessen fenntartani.”
Kérdésünkre válaszolva, miszerint a vonatkozó szabályozás problémás lehet-e a személyes adatok védelmének szempontjából, az ügyvéd kifejtette: ezt nem hiszi, ugyanakkor a visszaélések eshetőségét teljesen nem lehet kizárni.
– A jogbiztonsághoz a nyilvánosság is hozzátartozik. Az alapelvekkel semmi baj, esetleg a visszaélések folytán kialakuló gyakorlat lehet problémás. Ezt kell meggátolni. Meglátásom szerint a törvényben szereplő megkötések elégségesek ahhoz, hogy a visszaéléseket féken lehessen tartani – fogalmazott Józsa.
