A balkáni országok, az Európai Unió, Ukrajna, valamint Moldávia vezetői hétfőn este az Athénban megtartott kötetlen vacsorán közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyet a görög kormány tett közzé tegnap honlapján. Ezt követően Aleksandar Vučić államfő az újságírók kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, ebben a nyilatkozatban nincs semmi, ami ellentétes lenne Belgrád érdekeivel.
A Thesszaloniki Nyilatkozat huszadik évfordulója alkalmából szervezett találkozón az európai politikai vezetők a fejlődésre fektették a hangsúlyt, de mint kiemelték, a Nyugat-Balkán további felzárkóztatására külön programot fogalmaztak meg, ami Vučić szerint különböző projektumokon keresztül újabb pénzforrást jelent majd a régió országai számára.
Aleksandar Vučić keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Szerbiának mindenképpen folytatnia kell a megkezdett európai utat, ugyanakkor fel kell mérnie azt is, hogy ez mit hoz az ország számára. Rámutatott, az athéni találkozó lehetőséget nyújtott arra, hogy tárgyalásokat folytasson az európai politikai vezetőkkel, tapasztalatot cseréljen velük a Nyugat-Balkán eddigi eurointegrációja kapcsán, valamint a régió országainak jövőjét illetően is – közölte a Szerbiai Rádió és Televízió.
– Szerbia polgárai számára fontos, hogy tegnap este tárgyalásokat folytattam Ursula von der Leyennel (az Európai Bizottság elnökével). Ő is és Charles Michel (az Európa Tanács elnöke) is az úgynevezett Növekedési ágenda jelentőségére hívták fel újra a figyelmet, illetve elmondták, hogy az EU októberre gazdaságnövekedési programot készít a nyugat-balkáni országok számára. Arra számítok, hogy különböző programtámogatások, illetve ösztönzések mellett, amit a zöld ágendára adnak, a nyugat-balkáni országok további pénzforráshoz jutnak majd hozzá – emelt ki Vučić, majd hozzátette, ez a mai időkben nagy segítség mindannyiuk számára.
Vučić rámutatott, hogy várhatóan decemberben az unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Moldáviával és Ukrajnával, de hangsúlyozta, ebben az esetben Szerbia számára az számít, hogy még milyen területen tud együttműködni az Európai Unióval. Az államfő, fontosnak nevezte az egységes piac megteremtését, ami uniós támogatást is élvez. Mint mondta, a nyugat-balkáni régióban nagyon nehéz egy egységes piacot kialakítani, ám annak megteremtése további gazdasági növekedést jelentene az ország számára, ezzel pedig a külföldi beruházóknak még vonzóbb lehetne Szerbia.
Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, valamint Montenegró képviselete (Fotó: Beta)
Az államfő beszámolt arról is, hogy Dimitar Kovačevski, Észak-Macedónia miniszterelnöke a találkozó során erőteljesen reagált Albin Kurti Tetovóban történt botránya miatt, és ezzel a fellépésével több politikai vezetőt is megdöbbentett. Vučić a saját bevallása szerint tárgyalt észak-macedón kollégájával, amikor azt üzente neki, hogy Szerbia testvérnépként tekint a macedónokra.
Vučić kiemelte, Andrej Plenković horvát miniszterelnök is tartalmas beszédet tartott a vacsorán. Mint megemlítette, Plenković komoly, rendszerbeli és észszerű hozzáállással viszonyult a jövőbeli európai kérdésekhez.
ŐSZINTE BESZÉLGETÉS
Négyszemközti tárgyalást folytatott tegnap Vučić Volodimir Zelenszkijjel is, ami után a szerb államfő kijelentette, őszinte beszélgetés volt az, amely során az ukrán államfőt mindenekelőtt az érdekelte, hogy a szerbiai polgárok hogyan tekintenek Ukrajnára. Vučić elmondta neki, Szerbia másokkal ellentétben, őszintén támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
– Remélem sikerül majd tovább fejleszteni az együttműködést azzal az országgal, amely soha semmilyen rosszat nem tett Szerbia ellen. Bízom abban, hogy Ukrajna sem változtat az álláspontján, amikor Szerbia területi integritásáról van szó – hangsúlyozta Vučić.
A barátságos beszélgetést erősítette meg Volodimir Zelenszkij is. Közösségi oldalán emelte ki, az államhatárok sérthetetlensége mentén tárgyalt szerbiai kollégájával.
AZ EURÓPAI VÍZIÓ
Vučić kitért a kötetlen találkozó során megszületett közös nyilatkozat szövegére is. Mint arra rámutatott, az Athénban jelen levő politikai vezetők többsége éles és világos narratívát alkalmazott az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése kapcsán. Mint kiemelte, sikerült olyan változtatásokat kieszközölni ebben a nyilatkozatban, amelynek köszönhetően a dokumentum szövege nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek Szerbia érdekei ellen szólnának. Ugyanis mint mondta, vannak olyan területek, amelyek kapcsán az ország még nem kész arra, hogy állást foglaljon, vagy nem is kíván állást foglalni.
Hozzáfűzte, forró őszre számít, az ukrajnai helyzet sem egyszerű, és a megoldás sem fog gyorsan bekövetkezni. Hangsúlyozta, nagyon sok probléma áll még előttünk.
Mint arról a közszolgálati televízió beszámol, a deklaráció ugyan támogatást nyújt Volodimir Zelenszkijnek, mégis fontos kitétele az Európai Unió alapötletének megvalósítása, ezek szerint pedig a Nyugat-Balkánnak, Ukrajnának és Moldáviának is a közösség tagjává kell vállalnia. Ezt a célt szolgálta a thesszaloniki deklaráció, amely megnyitotta a Nyugat-Balkán országai számára az EU-tagság ajtaját.
Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: Beta)
MEGADTÁK A TISZTELETET
Görögország nem változtat álláspontján Szerbia területi integritásának kérdésében, hangsúlyozta a szerb államfő miután Kiriákosz Micotákisz Görögország miniszterelnökével is tárgyalt. Hozzáfűzte, Szerbia és Görögország között évszázados barátság van, mint mondta: hisz abban, hogy ez csak folytatódni fog.
Mint Vučić kiemelte, Görögország az athéni találkozók kezdete óta tisztelettel viszonyult Szerbiához, így például felírták a lépcsőre, hogy ki hol áll. Sehol sem volt feltüntetve Koszovó vagy Szerbia, inkább Belgrád, Pristina megnevezést helyeztek ki. Zászlókat sem függesztettek ki, csak a vacsorán részt vevők neveit írták ki.
Nyitókép: A Thesszaloniki Nyilatkozat huszadik évfordulója alkalmából szervezett találkozó részvevői (Fotó: Beta)
