Koszorúzás a Nagykeresztnél
Karóünnepet ült Bácsgyulafalva az elmúlt szombaton. A rendezvény keretében a temetőben koszorúzást tartottak, a telepítő, az első helyi „bíró”, Sipos György és az első magyar telepesekkel Szajánból érkező tanító, Nagy József sírjánál, valamint a Nagykeresztnél, hiszen az egyesület egykori tagjainak a helyi és más temetőkben nyugvó hantjait képtelenség lett volna fölkeresni. Az ünnep elnevezését a földmérők által karókkal kijelölt parcellák szétosztásáról kapta, amikor az 1883-ban érkezett telepesek elfoglalhatták házhelyeiket. Az idei ünnepség egybeesett a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület fönnállásának kilencvenedik esztendejével, és ebből az alkalomból számos vendéggel együtt készített közös műsort mutattak be az egyesület otthonában.
A Kilencven év – kilencven kép című dokumentumkiállítást Elvegyi Ákos, a helyi közösség titkára nyitotta meg. A tárlaton az egyesület eddig megírt történetét, illetve a föllelt, és reprodukálható fotókat mutatták be, amelyek egy centenáriumi kiadvány alapját képezhetik majd.
Az esti rendezvényen Keszég Kornél, a HK tanácselnöke üdvözölte a hazai és magyarországi vendégeket. Felszólalásában kiemelte, hogy a bácsgyulafalvi embereket odahaza, de környezetükben is szókimondóként ismerik, ezért fölszólalásában sem kertelt:
– Elfogyunk mi itt, nemcsak Bácsgyulafalván és a szórványban, hanem kiürül a Tisza mente is. Gyermekeink és unokáink már vagy Ausztriában, vagy Németországban születnek. Ennek ellenére látok még esélyt az itt- és megmaradásra. Természetesen ehhez lehet, hogy csodára van szükség. A csoda létrejöttéhez egy teljesen szilárd erkölcsi bázis, bátor döntések és tettek szükségesek. Legyen ez a mai nap mindannyiunk számára ünnep, az őseink iránti tisztelet és az önvizsgálat napja is – mondta egyebek közt Keszég Kornél.
Az esti rendezvényen föllépett a helyi Kitrákotty gyermekcsoport és a Vackor néptánccsoport, a Tápai Hagyományőrző Egyesület, a Kartali Nefelejcs Népzenei Csoport, és a csátaljai Istrimfli néptánccsoport.
Égető Éva, a jubiláló egyesület elnök asszonya tartalmas összefoglalóban ismertette az egyesület kilencvenéves történetét. Elmondta, hogy a településen valójában már 1920 körül megindult a szervezett művelődési élet, ennek oszlopa előbb az iskola, majd néhány kérészéletű társulat volt. A mai egyesület elődje 1925-ben alakult, és többszöri felvirágzása során értékes tartalmakkal gazdagította a falu és környéke kulturális életét. Mára viszont megváltoztak a körülmények, egy-egy művelődési egyesület egyedül úgy képes fönnmaradni, ha olyan értékes produkciót mutat föl, amit a támogatási pályázatok elbírálói is díjaznak.
– Ezeket a dolgokat figyelembe véve az egyesület elnöksége úgy döntött, hogy jól képzett oktatókat kér fel a szakcsoportok vezetésére. Így működnek sikeresen a gyermek néptánccsoportok, a citeracsoport, az énekszólisták, a gyermek és felnőtt színjátszó csoportok, valamint a hagyományápoló kézimunkacsoport. A bácsgyulafalvi amatőr festők is minden esztendőben, legalább egy alkalommal kiállítják legújabb munkáikat és a hímzőkkel minden évben részt vesznek a MIRK-en is. A Pünkösdi rózsa hagyományápoló csoport a MIRK és a Vajdasági Kézimunka Kedvelők kiállításán, a Polák Margit hímzéspályázaton és újabban a Lánchenger elnevezésű szőttes kiállításon is bemutatkozik. Nagyon szép munkákat készítenek és számtalan oklevelet szereztek már a különféle kiállításokon. Legfiatalabb szakcsoportunk az Ákombákom gyermekszínjátszó csoport, amely tavaly bombaként robbant be a vajdasági gyermekszínjátszók világába, elsőre a tartományi szemléről a zsűri továbbjuttatta az általuk dramatizált mesét a Szekszárdon megtartott Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Fesztiválra – hallottuk az elnök asszonytól, aki hosszasan részletezte a szakcsoportok eredményeit és az egyesület külhoni, főként anyaországi kapcsolatait.
A rendezvény keretében elismerő oklevélben részesítették Štork Piroskát, az egyesület egykori elnökét, Égető Károlyt, aki szinte negyven éven keresztül komoly rendezői munkát végzett, Posztumusz Varga Sándor irodalmárt, amatőr festőt, az egyesület első 75 évének krónikását. Mindhárman saját szakterületükön kimagasló tevékenységet folytattak az egyesületben, mellettük a vendég együttesek vezetői is elismerésben részesültek.
A rendezvényt, amelyet jelenlétével megtisztelt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, egyébként a falu szülötte, a Bethlen Gábor Alap, Zombor Város Önkormányzata, a Helyi Közösség Tanácsa, a Kis Ferenc Általános Iskola, valamint Bálint József, Krizsán József és Marika, Krizsán Gizella, Bakos Béla és mások támogatták.
