2024. július 16., kedd

Tartományi parlament: Személycserék, ügyrendi szabályzat és ügyviteli elszámoltatás

Deli Andor és Tomislav Stanti ć az új titkárok a tartományi kormányban – A tartományi alapok és intézmények évi jelentését hagyták jóvá

A Tartományi Képviselőház tegnap tartotta meg minden bizonnyal a nyári időszakra vonatkozó utolsó ülését, amelyen mandátumok jóváhagyása, kormánytagok kinevezése, a házszabály megfogalmazása, a tartományi intézmények, alapok elszámoltatása szerepelt napirenden.

Az ülés legelején Deli Andor és Tomislav Stantić, a vajdasági kormány új tagjai letették az esküt. Az előbbi lett a tartományi jogalkotási közigazgatási és nemzeti közösségekkel foglalkozó titkár, Stantić pedig Jadranka Beljan-Balabantól vette át a helyi önkormányzatokkal és a községközi együttműködéssel foglalkozó titkárság vezetését. Sorra jóváhagyták azoknak a képviselőknek a mandátumát, akik most kerültek be a parlamentbe, mert az összeférhetetlenségi elv érvényesülése alapján a régi képviselők kénytelenek voltak lemondani tisztségükről. Közéjük tartozott dr. Dragoslav Petrović, aki az Európai Vajdaságért koalíció frakcióvezetője volt, helyét DušanElezovićnak adta át, ő pedig maradt a tudományügyi titkárság vezetője. Hasonlóan járt el Pásztor István, aki a gazdasági titkári tisztségen maradt, a VMSZ-es mandátumát pedig Fejsztámer Róbert vette át.

A parlamenti vita csak az ügyrendi szabályra vonatkozó javaslatnál bontakozott ki. Ugyanis az ellenzéknek a bizottsági üléseken több mint 30 módosítási javaslata volt, s ezek közül egyetlen egyet sem fogadtak el. Leginkább azt kifogásolták, hogy az ügyrendi szabályzat szerint, – legalábbis az ő értelmezésükben – a parlament elnöke tesz javaslatot arra, hogy ki alakíthat kormányt.

A VMSZ-nek is volt több indítványa a házszabályra vonatkozólag. Sajnos ezeket sem fogadták el a bizottsági ülésen, de a parlamenti többség sem támogatta azokat. A VMSZ indítványairól dr. Tóth Tivadart, a párt frakcióvezetőjét kérdeztük:

– Számos észrevételünk volt a jogi és technikai részletekre vonatkozólag. Én most csak néhányat emelnék ki: az új ügyrend úgy rendelkezik, hogy amennyiben a képviselőház elnöke nem hívhatja össze a parlamenti ülést akadályozottság miatt, akkor ezt az alelnök is megteheti. Mi azt a javaslatot tettük, hogy az adminisztratív bizottság lépjen ilyenkor, tehát az hívhassa össze az ülést ebben az esetben. A másik indítványunk a nyelvhasználatra vonatkozott. Alkotmányos jog teszi lehetővé, hogy a képviselőházi döntéseket, határozatokat a kisebbségek az anyanyelvükön kapják meg. Sőt, a statútum alapján is lehetséges ez. A Vajdaságban élő nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának összehangoltságára hivatkozva azt kértük, hogy egy parlamenti ülés, az összehívástól a döntéshozatalig, tehát minden ahhoz fűződő anyag megjelenhessen a kisebbségek nyelvén. A következő kezdeményezésünk az új statútummal összhangban megalakuló 30 főt számláló Nemzetek Tanácsára vonatkozott. Ennek a tanácsnak a munkájával foglalkozik ugyan az ügyrendi szabályzat, de nem definiálja annak hatáskörét. A házszabálynak és a többi képviselőházi határozatnak kellene ezt meghatároznia, ugyanis a Nemzetek Tanácsa a mostani állás szerint nincs besorolva sehova sem. Tehát, nem parlamenti bizottság, nem is tartozik a különböző képviselőházi testületek közé.

A parlament elfogadta a sportintézet, a Fejlesztési Alap, a Vajdasági Beruházási Alap, a Vajdasági Mezőgazdasági Fejlesztési Alap ügyvitelére vonatkozó jelentést, a Vajdaság Erdei és Vajdaság Vizei közvállalatok évi jelentését, és a 2009-es évre vonatkozó zárszámadást.

Akadozó rendszer

A tartományi költségvetési zárszámadás elfogadása a Tartományi Képviselőházban nem ment éppen zökkenőmentesen. Miután voksoltak elektronikus úton a képviselők, Egeresi Sándor házelnök közzétette, hogy 64 képviselő szavazott igennel, tehát elfogadták ezt a napirendi pontot is. A táblán azonban 54 igenlő voks jelent meg. Felmorajlott a teremben az elégedetlenkedők hangja, s kínos percek következtek. Az elnök a szavazás megismétlését rendelte el, de előtte magyarázatot kért a szolgálattól a történtekre. A rendszerrel volt baj, így szólt a lakonikus indoklás, majd, hogy ez újra ne fordulhasson elő, kézfelnyújtással szavaztak másodszor a képviselők. Itt már nem lehetett elvéteni a szavazatszámlálást, s végül így fogadták el a zárszámadást.