A főként mezőgazdaságból élő Péterrévén már most tetemes vesztességgel számolhatnak a termelők, miután az elmúlt időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt a belvíz sok helyen tönkretette a vetést és a veteményeseket a Felső és az Alsó rétben. Az utóbbi helyen az illetékes vízgazdálkodási vállalat mintegy 190 hektár szántót árasztott el, több millió dináros kárt okozva néhány termelőnek. A Tisza bánáti oldalán levő Libában viszont 850 hektár szántót, veteményest és gyümölcsöst pusztított el az árvíz, bár a termelők egy ideig homokzsákokkal erősítették a nyúlgátat és védték a területet. Jóllehet Péterrévét nem veszélyezteti az árvíz, de a belvíz annál nagyobb vesztességet okoz a kertekben és az épületekben.
Györe Istvánnak, a Familia Coop cég tulajdonosának 6 millió dináros kárt okozott az illetékes vízgazdálkodási közvállalat, miután a Csík-ér vizének leeresztésekor az Alsó rétben 140 hektár szántóját elárasztották és ezzel tönkretették a vetést. A termelő az idei esztendőtől három évre bérli a területet az államtól. A szántó után mintegy 1,5 millió dinár bérleti díjat fizet évente.
– Június 19-én, szombaton az esti órákban a Vajdaság Vizei Közvállalat óbecsei leányvállalata, nem tudom, kinek a hatására vagy rendelete alapján, a Csík-éren levő zsilipet baggerral felszaggatta és 60 centiméteres lyukat ütött rajta – magyarázta Györe István. – Így akarták leereszteni a vizet a Csíkból a Péterréve és Óbecse közötti alsó réti csatornákba. Ezzel a művelettel azt próbálták elérni, hogy a Fekete-hídnál ne kelljen szivattyúzni a vizet a Tiszába, ugyanis a Csíkot a folyóval összekötő Böge-csatornában 1,5 méteres víz állt. Csak nem számoltak a lehullott és a várható csapadékmennyiséggel, továbbá azzal sem, hogy a csatornák milyen állapotban vannak, és mennyi víz van bennük. Teljesen be vannak nőve náddal és fákkal, nagyon kicsi az áteresztő képességük, nincsenek takarítva. Az elmúlt évtizedben nagyon kevés pénzt folyósított a Vajdaság Vizei Közvállalat az illetékes vállalatnak, amely így csak a fő csatornákat tudta karbantartani. A leengedett víz feltorkollott a csatornában és elárasztotta a földem, ami mintegy 100 méterre van a zsiliptől. A szántót az államtól bérlem. A terület 140 hektár, amin 20-20 hektáron napraforgót és szóját termesztettem, valamint 100 hektár kukoricát. Harmat Csaba köztársasági vízügyi felügyelő úgy értékelte, hogy 80 hektár teljesen víz alatt van, a többi pedig nagyon átázott. A bírósági szakértő megállapította, hogy 100 hektáron tönkrement a vetés. A kár ezen a területen egyelőre 6 millió dinár, de félő, hogy a vetés többi része is elpusztul. Rajtam kívül másnak is kára származott a víz leeresztéséből: Gallusz Sándornak 20 hektárja van víz alatt, Agócs Andrásnak pedig 30 hektárja – panaszolta a cégtulajdonos.
Györe István elmondta, hogy június 23-án lezárták a zsilipet. Másnap azonban a szivattyútelepen meghibásodtak a szivattyúk, és a vízgazdálkodási vállalat képtelen volt megjavítani őket, így a csatorna színültig van vízzel, amit a szivattyúk hiányában egyelőre képtelenek a Sárgaháznál a folyóba juttatni. Mint mondta, érthetetlen számára a vízügyi vállalat beavatkozása, hiszen a csatorna vize nem veszélyeztette a falut. A helyi közösség tanácsa sem ülésezett amiatt, hogy Péterrévét ár- vagy belvíz fenyegeti, mivel az elmúlt öt évben jelentős szakaszon kiépült az esővízcsatorna. A csatornarendszer egyik fele a vásártér felé vezeti el a vizet, a másik fele viszont a Böge-csatornába. Esetleg az utóbbin tudott volna visszaáramlani a faluba a víz, ha olyan magas lett volna a vízállás. Tudomása szerint ez a veszély nem fenyegetett, mert a vízgazdálkodási vállalat betömte ezeket, illetve folyamatosan szivattyúzták a vizet a Bögéből a Tiszába.
Rendezetlen csatornák a péterrévei rétben
– Nyilvánvaló, hogy a közvállalat hibázott. Ezért ügyvéd által tudattam a Vajdaság Vizei Közvállalattal, hogy a tényfeltárás alapján elárasztották a földem, amelyen jelentős kár keletkezet. A kárigényt benyújtom a cégnek, és ha nem hajlandók megtéríteni, akkor kénytelen leszek ezt bíróság által behajtani – szögezte le Györe István.
„A FALUT VÉDTÜK”
Kiss Zoltán, a péterrévei helyi közösség titkára szerint a májusban és júniusban leesett nagy mennyiségű csapadék miatt a faluban megjelent a belvíz, ami veszélyeztette a faluban levő lakóépületeket, mivel a Csík-ér magas szintje miatt nagyon lassan folyt le az esővíz a Böge-csatornában. Kétezer hatban a település 40 százalékán tervszerűen kiépült az esővízcsatorna, három fő elvezetőcsatornával. Ezek közül az egyik a vásártér felé vezeti el a vizet a falu déli területeiről, a másik kettő pedig a falu északi részéről a Böge-csatornába.
– A Tisza szintemelkedése és a Csíkról lezúduló nagy mennyiségű víz miatt a csatorna nem győzte elnyelni a vizet. Bár június elejétől egy nagy teljesítményű szivattyú emelte át a vizet a Tiszába, ez nem győzte átszivattyúzni azt a többletet, ami miatt az északi oldalon levő két lefolyónál feltorlódott a víz – mondta Kiss Zoltán. – A Puskin utcánál a víz 20 centivel magasabb volt, mint a lefolyó, a téglagyári hídnál levő lefolyó viszont félig telt meg. Látva, milyen veszély fenyeget bennünket, június 6-án kérelemmel fordultunk a Vajdaság Vizei Közvállalathoz, a Közép-Bácska Vízügyi Vállalatához, valamint az óbecsei önkormányzathoz. Jeleztük, hogy megjelent a belvíz az Alsó rétben 150 hektáron, a Felső rétben 30 hektáron, valamint veszélyben van a falu vízelvezetése. A csatornák megteltek a faluban, nehezen boldogultunk, ezért öt nappal később újabb kérelemmel fordultunk az említett intézményekhez. Közben igyekeztünk a vizet a fő elvezetőcsatornákba irányítani, de a Csík szintje is folyamatosan emelkedett, ezért lassan folyt le a víz. Végül az önkormányzat segítségét kértük, érje el a vízügyi vállalatnál, hogy csökkentsék a Csík szintjét. A vízgazdálkodási vállalat úgy próbált segíteni, hogy június 19-én az Alsó réti csatornába engedte le a vizet a Csíkból. Néhol a csatorna kiömlött a földekre. A Familia Coop cég által bérelt állami földterület esetében a szakemberek megállapítják majd, hogy a kárt csak a Csíkból kizúduló víz okozta-e, akárcsak azt, hogy milyen állapotban van a csatornahálózat a rétben, hogyan tudják átszivattyúzni a szivattyútelepek a vizet a folyóba. Ez ügyben vádaskodások is elhangzottak, de ebbe nem bocsátkoznék bele. A mi feladatunk az volt, hogy védjük a falut. Ha újabb, nagyobb mennyiségű csapadék esett volna, akkor a víz nem folyt volna el, hanem elöntötte volna a települést. Mostanra a helyzet nagyjából rendeződött a településen, ha nem esik nagyobb mennyiségű csapadék, illetve a Csík szintje legalább fél méterrel csökken, akkor az esővíz elvezetésével nem lesz gond – mondta Kiss Zoltán, aki szerint egyelőre nem dőlt össze ház a belvíz miatt, de sok helyen víz áll a pincékben, illetve néhol a kertekben tönkrementek a vetemények és a gyümölcsfák.
A helyi közösség titkára megjegyezte, hogy az Alsó és a Felső rétben hatalmas a kár. Becslése szerint a búzaföldek 60-70 százaléka annyira át van ázva, hogy lehetetlen rámenni a parcellákra. Ez biztosan megnehezíti a kalászosok betakarítását. A fokhagymát és a krumplit vízből szedik az emberek, nagyon sok uborka is tönkrement. A magas tiszai vízállás miatt a töltéshez közelebb levő Homokosban, ahol intenzív konyhatermesztéssel foglalkozik a lakosság, szintén megjelent a víz. A helyi közösségben július 9-éig lehet jelenteni a kárt.
ELÚSZOTT A LIBA
Péterrévével szemben, a Tisza bánáti oldalán terül el a Liba nevű rét, ahol kitűnő minőségű, 850 hektárnyi termőföld található. A terület nagy részét péterrévei termelők művelik, annak ellenére, hogy törökbecsei községhez tartozik és árterületnek minősül, de nyúlgát óvja.
– A területet egy hétig védtük. Négy ezer homokzsákkal igyekeztünk megakadályozni a víz betörését, sajnos a természet erősebb volt – mondta Horváth Dezső péterrévei termelő. – Az ár június 17-én reggel áttörte a gátat 10-15 méter szélességben, és három nap alatt elárasztotta a víz a Libát. Mostanság már olyan magas a Tisza szintje, hogy a nyúlgát fölött folyik be. Ezen a területen 16 hold földet műveltem meg. Ebből 10 hold krumpli volt, 1,5 hold sárgarépa, 1-1 hold zöldség és uborka, valamint 3 hold káposzta, amiből 1 holdnyit már a belvíz tönkretett. Mintegy 5000 eurót fektettem be a terület megművelésébe, a jó hozammal kecsegtető termés azonban teljesen tönkrement. Ha a Liba egészét nézzük, akkor legalább 1 millió eurós a kár. A területen 70 hektár krumpli, 50 hektár gyümölcsös és vetemény volt, jórészt pedig szója és kukorica. A természeti csapás az idénymunkásokat is érinti, akik így munka nélkül maradnak, őszig nem tudjuk őket foglalkoztatni. Tavaly fejeztünk be a hat kilométer hosszú, öntözésre és a víz lecsapolására alkalmas csatornát, amelyen keresztül lecsapolhatjuk a területet, ha a Tisza megfelelő szintre visszahúzódik. Gondot okoz viszonyt, hogy a magas vízállás sok helyen megrongálta a töltést, ennek a szanálására is több millió dinárra lesz szükség. Az egész tartományt vízkár sújtja, ezért nehéz feladat lesz előteremteni az ehhez szükséges pénzt. A lecsapolás kezdetét nehéz meghatározni, mert függ a Duna és a Tisza állásától is.
A Tisza átszakította a Libát védő nyúlgátat (Fotó: Horváth Dezső)
Csak akkor tudunk tenni valamit, ha a Tisza visszahúzódik a medrébe. Valószínűleg meg kell bontani a töltést, hogy gyorsabban lefolyjon a víz. Beszéltünk az illetékes vízgazdálkodási vállalat képviselőivel, akik megígérték, amint lehetővé válik, megkezdik a munkálatokat. A Libát csak akkor lehet az idén újra megművelni, ha legkésőbb július 25-éig levonul az ár, különben nem. Ha kedvezően alakul a helyzet, akkor káposztát és sárgarépát még termeszthetünk az idén, valamint előkészíthető a talaj a gabona számára is – hallottuk a mezőgazdasági termelőtől.
