A Magyar Nemzeti Tanács hétfőn megtartott negyedik rendes ülésén elfogadták a 2010–2016-os időszakra vonatkozó oktatásfejlesztési stratégiát, döntöttek a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház megalakításáról és további tíz vajdasági kulturális intézményt nyilvánítottak kiemelt jelentőségűvé.
Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke megismételte korábbi kijelentését, hogy a vajdasági magyar közösség boldogulása, versenyképessége és magmaradása a képzettségi mutatóitól és az oktatás minőségétől függ. Ezt nyomatékosítja az oktatásfejlesztési stratégia is, szögezte le Korhecz.
– Ahhoz, hogy ne szoruljunk a társadalom peremére, hogy boldoguljunk és a kultúránk fejlődjön, a képzettségi mutatók javítására van szükség. A magyar közösség kétszeresen alulképzett a többségi nemzethez képest. Ez előtt a probléma előtt nem szabad homokba dugni a fejünket. Az adatokkal szembesülnünk kell és javítani kell a szóban forgó mutatókat. Erre vállalkoztunk az oktatásfejlesztési stratégiával – hangsúlyozta Korhecz, majd elmondta, hogy a stratégia végrehajtásának köszönhetően várhatóan 5 százalékkal több magyar gyermek tanul majd anyanyelvén a vajdasági általános-, illetve középiskolákban. Az általános iskolákban pillanatnyilag a magyar gyermekek 80 százaléka tanul anyanyelvén, a középiskolákban pedig 71 százalékuk.
Az Újvidéki Egyetem BTK valamelyik karán jelenleg 2300 magyar hallgató tanul, a jövőben a számuk várhatóan 3 ezer fölé emelkedik, jelentette ki Korhecz, majd közölte, hogy a középiskolai diákotthonok kapacitását legalább 150 férőhellyel szeretnék növelni. Korhecz közölte, hogy a stratégia végrehajtásában számítanak a civil szervezetek közreműködésére és segítségére.
–
Dr. Káich Katalin, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánja dicsérő szavakkal illette a bemutatott stratégiát, ugyanakkor számtalan olyan gyakorlati problémára hívta fel a figyelmet, amellyel a mindennapok során kénytelen szembesülni a felsőoktatásban. Dr. Káich szerint a stratégiát csak akkor lehet megvalósítani, ha az MNT ezeket a problémákat is megoldja.
Joó Horti Lívia, a Közoktatási Bizottság elnöke többek között a magyar tankönyvek kiadását megnehezítő bürokratikus eljárásról és az eljárás leegyszerűsítésének fontosságáról beszélt. Borsos Csilla, az MNT alelnöke, aki a Humentis listájáról került a tanácsba, támogatásáról biztosította a MNT-t a megvalósítás folyamatában. Borsos arra hívta fel az MNT-tagok és a tanács elnökének figyelmét, hogy a megvalósítás folyamatába nem csak a Magyar Összefogás lista szakembereit kellene bevonni.
Saláta Zoltán szerint az MNT tapsot érdemel, amiért három hónap alatt sikerült összeállítania az oktatásfejlesztési stratégiát. Az MNT-tagok végül egyhangúlag elfogadták a dokumentumot.
A továbbiakban elfogadott záradékjavaslatok értelmében a stratégiát az MNT Közigazgatási Hivatala köteles végrehajtani, mint ahogyan évente köteles beszámolni a végrehajtáshoz kapcsolódó tevékenységéről is. A Közigazgatási Hivatal kötelessége megtervezni az oktatásfejlesztési stratégia végrehajtására vonatkozó eszközöket is és ezeket beépíteni az éves költségvetési javaslatokba a meghatározott időszak végéig.
NEMZETI SZÍNHÁZ – A DÉLVIDÉKI ÁLOM
A Vajdasági Magyar Nemzeti Színháznak mint önálló intézménynek a létrehozásáról, illetve a Szabadkai Narodno Pozorište-Narodno Kazalište-Népszínház Subotica jelenlegi intézménye átalakításának támogatásáról szintén egyhangú döntés született az ülésen.
Siflis Zoltán, a Kulturális Bizottság elnöke szerint a vajdasági közösségnek szüksége van egy olyan színházra, amely már nevében is közösséggé kovácsolja a délvidéki magyarságot. Csernik Árpád színművész tömör, de frappáns felszólalásával mosolyt csalt az ülés résztvevőinek arcára: „Mint szakmabelinek és mint magyarnak, úgy érzem, hogy kötelességem támogatni a kezdeményezést. Kérem tartsanak velem.”
Kovács Frigyes színművész szerint a nemzeti színháznak nemzeti felemelkedésünk és nemzeti létünk tartóoszlopának kell lennie.
Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke közölte, hogy a nemzeti színház többek között a szimbólum szerepét tölti majd be közösségünk életében.
– A szimbólumok mutatják az irányt és tartást adnak a közösségnek. Ezért van szükség a nemzeti színház megalapítására. Nem szabad arról vitázni, hogy hol alakul meg ez a színház, ezen a magatartásmódon túl kell egyszer lépni. Csak akkor lehetünk közösség, ha közösségként viselkedünk. A délvidéki álmot csak együtt valósíthatjuk meg – összegezte Zsoldos.
BŐVÜLT A JELENTŐS INTÉZMÉNYEK SORA
Az MNT-tagok tegnapi döntésének értelmében tovább bővült a Szerbiában élő magyar nemzeti közösség szempontjából kiemelt jelentőségű kulturális intézmények listája. Magyarkanizsán a József Attila Könyvtár, a Nagy József Regionális Kreatív Műhely és a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény, Zentán a Történelmi Levéltár, a Magyar Kamaraszínház és a Thurzó Lajos Közművelődési Központ, Adán a Szarvas Gábor Könyvtár, Óbecsén a Városi Múzeum és a Népkönyvtár, Topolyán pedig a Népkönyvtár viseli a jövőben a kiemelt jelzőt.
Utolsó napirendi pontként az MNT megszavazta a Magyar Szó Lapkiadó Kft. alapító okiratának módosítását. Az alapító okiratban a lapkiadó kft. tevékenységköre bővül. Erre a lépésre azért volt szükség, mert a Magyar Szó Lapkiadó Kft. új megbízatásokat kapott bélyegnyomtatásra vonatkozólag.
A Közoktatási Bizottság ajánlásai nyomán az MNT a következő oktatásügyi intézményekben véli jogosnak 15 főnél kevesebb tanuló részére a magyar tannyelvű tagozatok megnyitását: Testvériség-egység Általános Iskola – Bezdán (1. osztály, 11 fő), Műszaki Középiskola – Zombor (számítógép elektrotechnikus, 13 fő), Mezőgazdasági Iskola – Futak (mezőgazdasági technikus I. osztály, 9 fő), Gimnázium – Nagybecskerek (általános szak, I. osztály, 12 fő), Vegyészeti Technológiai Iskola – Szabadka (élelmiszer-technikus, I. osztály, 8 fő), Jovan Popović Általános Iskola – Csóka, Feketetó (kombinált tagozat I.–III. Osztály, 5 fő, I.–IV. Osztály, 9 fő), Veljko Vlahović Általános Iskola – Veprőd (kombinált tagozat I.–IV. Osztály, 2 fő), Cseh Károly Általános Iskola – Ada (I. osztály, 10 fő).
Szintén a Közoktatási Bizottság ajánlásai nyomán az MNT indokoltnak véli és javasolja a következő diákjóléti intézmények férőhelyeinek a betöltését a következők szerint: az újvidéki Középiskolások diákotthona 250 tanuló, a zombori Középiskolások diákotthona 225 tanuló, a szabadkai Középiskolások diákotthona 350 tanuló, az újvidéki Brankovo Kolo Középiskolások diákotthona 434 tanuló, a verseci Középiskolások diákotthona 145 tanuló, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium 100 tanuló.
