A bírósági hivatalnokok immár két hete sztrájkolnak. A Szerbiai Igazságügy Szakszervezete egy kormányrendelet elfogadását követeli, amelynek értelmében a bírósági alkalmazottak alapfizetése 28 ezer dinárra emelkedne. A bíróságok a sztrájk miatt csak a legsürgősebb ügyekkel foglalkoznak.
DRAGOLJUB KURIDŽA: AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM FÉLREVEZETTE A KÖZVÉLEMÉNYT
Dragoljub Kuridža, a Szerbiai Igazságügy Szakszervezete nyugat-bácskai részlegének elnöke szerint az igazságügyi hivatalnokok rendkívül rosszul fizetettek:
– Egyetlen követelésünk van: kérjük, hogy a bírósági hivatalnokok alapbére 16 ezer dinárról 28 ezer dinárra emelkedjen. Ezzel minden igazságügyi alkalmazottnak ugyanakkora lenne az alapbére. Nagyon sok hivatalnok fizetése alig haladja meg a 20 ezer dinárt. Snežana Malović igazságügyi miniszter eddig a közalkalmazottak béréről szóló törvény módosítását ajánlotta fel, úgy, hogy a fizetésszorzók 30 százalékkal emelkednének. Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy a közvéleményt sajnos félrevezették a minisztérium ajánlatával kapcsolatban. A minisztérium fáradhatatlanul azt állítja, hogy 30 százalékos fizetésemelést ajánlottak és mi ezt visszautasítottuk. Ez nem igaz. A minisztérium a szorzót emelné 30 százalékkal, úgy viszont csak jelentéktelen mértékben emelkednének a hivatalnokok bérei. Ha ragaszkodnak a szorzó emeléséhez, akkor legalább 50–60 százalékkal kellene megemelni a mostanihoz képest. Szakszervezetünk képviselői elmondták a minisztériumnak és a médiának is, hogy amennyiben a fizetésünket emelnék 30 százalékkal, mi azonnal abbahagynánk a sztrájkot.
Malović miniszter asszony ezenkívül felajánlotta, hogy a bírósági hivatalnokoknak év végéig havonta 6 ezer dinár ösztönzési összeget fizetnének ki. Ez az ajánlat szintén nem felelt meg a szakszervezet elképzeléseinek?
– 3600 dináros ösztönzési összeget ajánlottak fel, ezt a következő három hónapban kívánták kifizetni a hivatalnokoknak. Az ösztönzési összeget egyébként már 2007-ben kiharcoltuk, akkor szintén sztrájkoltunk. Az ösztönzési összeg azóta minden évben eltérő volt, az idén 1800 dinárnak kellett volna lennie, csakhogy 2010-ben egyszer sem kaptuk meg ezt a pénzt. Valójában tehát azt a pénzt ajánlották fel, ami egyébként is jár a hivatalnokoknak.
Várhatóan meddig tart még a sztrájk, illetve meddig tarthat az erre vonatkozó törvények értelmében?
– Addig sztrájkolunk, amíg nem teljesítik követeléseinket. Nyitottak vagyunk mindenféle megállapodásra, de a valós és érezhető fizetésemeléshez továbbra is ragaszkodunk. Emelhetik az alapbért, de a szorzót is, az a lényeg, hogy a hivatalnokok a jövőben érezhetően többet keressenek mint eddig. A szerb kormány és a bíróságok elnökei nyomásgyakorlással próbálják meg eltéríteni a sztrájktól a hivatalnokokat, vagyis megszegik a sztrájkról szóló törvényt. Ezzel kapcsolatban már panaszt tettünk Tadić államfőnél és Cvetković miniszterelnöknél, illetve nemzetközi igazságügyi szervezetek, intézmények segítségét kértük. A CESI és EUROFEDOP – Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségénél szintén panaszt tettünk, amiért az igazságügyi minisztérium és a bíróságok elnökei megfélemlítéssel, nyomásgyakorlással és a közvélemény félreinformálásával próbálják megfékezni a sztrájkot. Tudjuk, hogy a polgárok ügyes-bajos dolgait illetően fennakadást okozhat az igazságügyi hivatalnokok tiltakozása, de mi is ugyanolyan polgárok vagyunk, mint bárki más, nekünk is jogunk van hangot adni elégedetlenségünknek. A sztrájkról szóló törvény nem szabja meg, hogy meddig tarthat a munkamegtagadás. A törvény értelmében a vitában lévő feleknek törekedniük kell arra, hogy minél gyorsabban megoldják a felmerülő problémákat, nézeteltéréseket. Felelőtlenségnek tartom, hogy az igazságügyi minisztérium a napokban azzal fenyegetőzött, hogy nem folytatja a tárgyalásokat a szakszervezet képviselőivel. A minisztériumnak kötelessége tárgyalni, az ő hatáskörébe tartoznak a bírósági hivatalnokok. A hatáskörébe tartozó alkalmazottakkal szemben az igazságügyi minisztérium a legridegebb, a legérdektelenebb az összes tárca közül.
DRAGAN ZARIĆ: JOGOSAK A KÖVETELÉSEK ÉS A SZTRÁJK IS
А sztrájk miatt a bíróságok csak takaréklángon működnek. Dragan Zarić zombori ügyvéd lapunknak elmondta, hogy milyen ügyekben járnak el a bíróságok pillanatnyilag:
– Különböző végrehajtások, birtokháborításhoz és ideiglenes intézkedéshez kapcsolódó eljárások, házassági perek, munkaügyi perek, valamint azok az eljárások, amelyekben kiskorú a károsult. A büntető eljárásokat illetően csak abban az esetben vannak jelenleg tárgyalások, ha a gyanúsított, illetve a vádlott vizsgálati fogságban van. Különböző dokumentumaikat pillanatnyilag sajnos nem tudják hitelesíteni a polgárok és hagyatéki tárgyalások sincsenek.
Milyen az eljárás pillanatnyilag abban az esetben, ha valaki most követ el valamilyen bűncselekményt?
– Ha súlyos bűncselekményről van szó, mondjuk gyilkosságról, akkor minden változatlan, a rendőrség, az államügyészség és a bíróság ugyanúgy jár el, mint egyébként, az eljárást nem befolyásolja a sztrájk. Ez minden olyan ügyre vonatkozik, ahol a vizsgálóbíró vizsgálati fogságot rendel el.
Mi a véleménye arról, hogy a hivatalnokok szinte teljesen megbénították a bíróságokat?
– Szerintem jogosak a követelések és a sztrájk is, a bírósági hivatalnokok valóban nagyon keveset keresnek. Zomborban az ügyvédek aláírásukkal fejezték ki támogatásukat a hivatalnokok irányába.
