Legalább két halálos áldozata van a szerda hajnali földrengésnek, amelynek epicentruma a Kraljevo melletti Vitanovac faluban volt. A földrengés a Richter-skála szerinti 5,4-es erősségű volt. A nap folyamán több kisebb, nagyjából 3-as erősségű rengést figyeltek meg a környéken. A sérültek száma 50 és 100 közé tehető. Slavica Radovanović, a Köztársasági Földrengéstani Intézet igazgatója elmondta lapunknak, hogy a földrengés európai viszonylatban közepes erősségűnek, szerbiai viszonylatban viszont erősnek nevezhető.
A földrengés keddről szerdára virradó éjszaka, nem sokkal két óra előtt történt. Natalija és Siniša Stašić, az 50 év körüli grdicai házaspár akkor vesztette életét, amikor házuk teteje leszakadt. Fiukon, aki szintén a házban tartózkodott, szinte egy karcolás sem esett. Szerda délután 50 és 100 között volt a nyilvántartásba vett sérültek száma. Legtöbbjük vágási, ütési sérülés miatt kért segítséget, de olyanok is akadtak, akik a súlyos lelki megrázkódtatás miatt igényeltek orvosi ellátást. Délután Kraljevo területének kétharmadában zavartalan volt az áramellátás. A víz fogyasztásra alkalmatlanná vált, ezért a szerbiai hadsereg 15 tartálykocsi ivóvizet juttatott a városba.
A legnagyobb kár Kraljevót érte. A városban számos ház fala megrepedt, több helyütt lehullott a falakról a vakolat, a tetőkről a cserepek, nem egy épületnek leszakadt a teteje, néhány régi építésű ház pedig össze is dőlt. Sajtóinformációk szerint a legnagyobb kár az Egészségügyi Központ épületében keletkezett, a szülészeti osztály földszintje víz alá került. Több általános iskola és középiskola épületében is tetemes kár keletkezett.
A kraljevóiak többsége az első rengés után elhagyta lakását, és az utcán keresett menedéket. Legtöbbjük a szabad ég alatt töltötte az éjszakát. Azok, akiknek a környéken van nyaralója vagy más lakhatási lehetősége, elutaztak a városból. Főleg a többemeletes tömbházakban élő polgárok hagyták el pánikszerűen Kraljevót.
Még az éjszaka folyamán a helyszínre érkezett Ivica Dačić belügyminiszter és Predrag Marić, a Belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel megbízott részlegének vezetője. A csendőrség és a Belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel megbízott részlegének munkatársai végigjárták a földrengésben leginkább érintett településeket és segítettek, ahol arra szükség volt.
Mirko Cvetković miniszterelnök is Kraljevóba érkezett és bejelentette, hogy a kormány 5 millió dinárt utal át a városnak, 1 millió dinárt az ott működő népkonyháknak, majd a kár végleges megállapítása után újabb összeget utalnak át a városnak. A kormány hamarosan építőanyagot, ágyakat, székeket és ruházatot juttat a természeti katasztrófa sújtotta vidékre, közölte a kormányfő.
Oliver Dulić, a kormány természeti csapásokkal megbízott bizottságának elnöke a helyszínen biztosított minden polgárt a kormány segítségéről. Tomica Milosavljević egészségügyi és Dragan Šutanovac védelmi miniszterek szintén Kraljevóba utaztak szerdán, és felmérték a helyzetet.
A kár pontos összegét még nem lehet felbecsülni, az összegzés csak néhány nap múlva készül el.
„SEMMI RENDKÍVÜLI”
A földrengés világviszonylatban közepes erősségűnek, szerbiai viszonylatban viszont erősnek számít, nyilatkozta a Magyar Szónak Slavica Radovanović, a Köztársasági Földrengéstani Intézet igazgatója.
– Kraljevo olyan vidéken fekszik, amelyre mindig is jellemzőek voltak a földrengések, bár eddig sohasem figyeltünk meg ilyen erőset. Eddig úgy gondoltuk, hogy abban a térségben legfeljebb 5,1, esetleg 5,2 erősségű földrengés történhet. A földrengést több utórezgés követte, de ezek gyengék voltak. A következő néhány napban még előfordulhatnak utórezgések, de várhatóan ezek egyike sem lesz 4,4-esnél erősebb. A város környékén még néhány hónap múlva is előfordulhat utórezgés, de ez sem lesz erős – részletezte Radovanović, aki azt is elmondta, hogy abban a régióban már két évvel ezelőtt is számítottak egy ilyen jellegű földmozgásra, majd amikor azt hitték, hogy Kraljevo környékén nem lesz a közeljövőben földrengés, mégis megtörtént.
Radovanović cáfolta azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a közeljövőben Szerbiában és a régióban különösen gyakran kell földrengéssel számolni.
– Földrengések mindig is voltak, vannak és lesznek. Szerbiában évente általában több mint ezer ilyet figyelünk meg. Az ország bármelyik pontján bármikor előfordulhat földrengés, még Vajdaságban is. Szerintem nem sokan tudják, hogy az utóbbi száz évet illetően Vajdaságban az utolsó erős földrengés 1921-ben Ada és Mohol környékén történt. Az szinte ugyanolyan erősségű volt, mint a mostani kraljevói. Szegeden az XVII. század második felében mértek egy igen erős földrengést, a XVIII. század második felében pedig Pécs környékét rázta meg egy rendkívül erős rezgés. A Fruška gorán az 1740-es években történt a kraljevóihoz hasonló erősségű földrengés. A legtöbben azt hiszik, hogy a síkságon nem történhetnek földrengések. Ez nem igaz. Az egyedüli különbség a síkságon, ebben az esetben Vajdaságban és a Közép-Szerbiában történő földrengésekben az, hogy Vajdaságban sokkal ritkábban fordulnak elő, és sokkal kevésbé intenzívebbek. Legalábbis általában ez a szabályszerűség figyelhető meg – összegezte a szakértő.
A Pénzügyminisztérium számlát nyitott a kraljevói földrengés károsultjainak megsegítésére. A segíteni akarók a 840-2390740-88 számlaszámra fizethetik be vagy utalhatják át adományaikat.
