Sokat hallani mostanában arról, hogy a nyomdák a végnapjaikat élik, hiszen köztudott, hogy csökken az írott sajtó, a könyvek, az olvasmányok népszerűsége, s ez gazdaságilag természetesen a nyomdák teljesítményén csapódik le. Újvidéken a Dnevnik nyomda dolgozóinak sztrájkjáról szóló hírek szinte majdhogynem mindennaposak. Súlyos a helyzet, ez egyértelmű, viszont van egy nyomda, egy – úgy is fogalmazhatnánk – kisebbségi nyomda, az újvidéki Forum, amelyiknek az igazgatója, Berta Zoltán nem panaszkodik.
Nincs is miért, hiszen az idei háromnegyed év mérlege minden elismerést megérdemel. Az ügyvitelből kiderül, hogy az évet 22 millió dináros veszteséggel kezdték, s kilenc hónap elteltével 2 millió dináros többletet tudtak felmutatni. Ezek után méltán állíthatjuk, talán sikertörténet az övék.
– Ott kezdeném a történetünket, hogy a ’90-es években az ellenzéki sajtó fellegvára volt a Forum Nyomda, hiszen minden olyan napiés hetilapot, amelyiknek ellenzéki felhangja volt, amelyeket más nyomdák nem mertek felvállalni, mi kinyomtattuk. Csakhogy néhányra emlékeztessünk közülük: Naša Borba, Danas, Blic, Svetlost, Nezavisne Kikindske Novine és sorolhatnám tovább. De mi készítettük a nyomdában annak idején az ellenzéki plakátokat, szórólapokat is. Minden nyomtatvány az ellenzék tevékenységéről vagy megmozdulásáról szólt, pedig mi sem voltunk könnyű helyzetben. Az adósság súlya nehezedett ránk, és a papírért is meg kellett küzdenünk abban az időben, amikor csak a mitrovicai Matrózból lehetett a létfontosságú rotopapírhoz hozzájutni. Nem mondom, hogy valami nagy kitüntetésre vagy elismerésre vágytunk, de azért jólesett volna, ha bárkinek is eszébe jut a 2000-es fordulat után, hogy mi mindent tett ez a ház az ellenzékért, az ellenzéki sajtóért. Ennek felvállalásáért járt volna legalább vállveregetés, de mindez elmaradt. Pedig ha akkor, nyomban 2000 októbere után támogatást kaptunk volna, és nekiláthattunk volna a beruházásoknak, ma még annél is jobban állnánk, mint amiről most be tudok számolni. Noha én így is elégedett vagyok.
Hogy áll most a Magyar Szó Kft.-én belül működő Forum Nyomda?
– Több lábon állunk. Úgy is mondhatnám, hogy négy vonalunk van, amelyik sikeresen működik. A kapacitásunkat most 90 százalékban ki tudjuk használni, ami a mai világban nagy szó. Egyáltalán nem panaszkodhatunk, ezért büszkén beszélek arról, hogy a 2006-os beruházással, a 280 000 eurós nyomdagéppel (lapnyomtatásra alkalmas) és a legutóbb 86 000 euróért vásárolt újabb nyomdagéppel (könyvnyomtatásra való) megalapoztunk még egy termelési vonalat. Naprakészen, versenyképesen színvonalas terméket tudunk előállítani és érkeznek is hozzánk a megrendelések. Ezúttal is szeretném kihangsúlyozni hálánkat a Szülőföld Alap iránt, hogy céleszközökkel támogattak bennünket, ezen a pénzen (54 millió forint) vásároltuk meg azt a gépsort, amin a nagy példányszámú könyveket készíthetjük. Először is van a lapvonal. A napilapok közül az anyalapunkat, a Magyar Szót nyomtatjuk és a Dnevniket, ami egy stabil együttműködésre épül, korrekt viszonyt alakítottunk ki, és a közeljövőig biztos, hogy működni fog. Nemcsak magát az újságot nyomtatjuk, hanem a kísérő kiadványokat is. Azt mondják gyorsan, szépen és színvonalasan dolgozunk, így Vajdaságban az első számba vehető nyomdák közé sorolnak bennünket, országos viszonylatban pedig a Politika, a Borba nyomda után a miénk következik. Tulajdonképpen mi a nyomdagépekbe történő nagy beruházást még 1996-ban megkezdtük. Most arathattuk le a sok nélkülözésnek, befektetésnek a gyümölcsét. A napilapokon kívül több heti kiadványunk is van. Visszatért hozzánk a szórakoztató könyvek kiadója, a Marketprint, a maga keresztrejtvényeivel, képregényeivel és a szórakoztató regénynyomtatványaival. De itt van természetesen a Hét Nap, az M Novine, a rumai, a kikindai, mitrovicai és a vadászújság. A harmadik bevételi forrásunk a bélyegnyomtatás. Négy ország postai bélyegeit és egyéb ilyen jellegű kiadványait készítjük. Végül – amire a legbüszkébb vagyok – az új gépünknek köszönhetően a nagy példányszámú könyvnyomtatást is fel tudtuk vállalni.
A tankönyvkiadó számára a következő tankönyvek készültek el eddig a Forum Nyomdában: magyar nyelven a Gondolkodom és alkotok c. képzőművészeti könyv a középiskolák második osztálya számára, az ötödik osztályosok részére Gyakorlókönyv magyar nyelvtanból, a középiskola másodikosainak Olvasókönyv magyar nyelvből, a többi kisebbségi nyelven rutén, román és szlovák nyelvű fizika-, matematika- és kémiakönyvet nyomtattak a 6. és 7. osztályosok részére. |
Erre hogy került sor?
– Pályáztunk a tankönyvkiadónál és sikerült megnyernünk a kisebbségi tankönyvkiadási csomag nyomtatására vonatkozó kiírást, ami azt jelenti, hogy nagyon szigorú feltételeknek eleget téve, meglehetősen erős konkurencia mellett a Forum Nyomda kapta meg azt a lehetőséget, hogy a kisebbségi nyelven megjelenő tankönyveket egy csomagban nyomtassa ki. Amikor konkrétan ismertették velünk a feltételeket, hogy egyszerre 8-10 fajta tankönyvet kell kinyomtatnunk, 8-10 napos határidőn belül, mi örömmel felvállaltuk ezt a feladatot. Roppant büszke vagyok rá, hogy az idejekorán történt beruházással sikerült elérnünk, hogy kedvező áron jó színvonalat produkálva, határidőn belül teljesíteni tudjuk azt, amit felvállaltunk. Itt meglehetősen magasra tették a lécet, szerencsénk, hogy mi technológiailag fejlődtünk, és így tudjuk követni a tempót. A tankönyveken kívül most éppen Hódi Sándor A vajdasági magyar ki kicsoda? Című munkáját, a Református énekeskönyvet és William Montgomery egykori amerikai nagykövet. Amikor az ováció elhalkul című könyvét nyomtatjuk. Azt hiszem, ez sikertörténet, mert aki a piaci követelményeknek, a határidőnek, az ár- és a színvonalszintnek eleget tesz, az számíthat arra, hogy munkához jut. Nálunk jelenleg ez a helyzet, persze azért nem kell elszállnunk, reálisan továbbra is meg kell terveznünk a könyvnyomtatás és a lapvonal jövőjét. Ezért én már az újabb beruházásokon gondolkodom, mert állandóan fejleszteni kell, ha ezt nem tesszük, lemaradunk . Szeretnénk az úgynevezett CTP-technológiát bevezetni, ami még gyorsabbá, olcsóbbá és színvonalasabbá tehetné a nyomtatást, mert ezt ma már a modern idők és a korszerű újságnyomtatás megköveteli tőlünk. Hosszú távon pedig a kiadványainknak, amelyek olyan formátumúak, mint a Tarka Világ vagy a Jó Pajtás, jobb minőségű, fényes fedőlap előteremtéséhez keressük a megoldást. Remélhetőleg ezt is meg tudjuk valósítani.
