Több mint két évvel a gazdasági világválság kezdete után Szerbiában továbbra sem tűnik jobbnak a helyzet: egyre kevesebb külföldi befektető érkezik az országba, a korábbi beruházók közül sokan visszavonultak a hazai piacról, növekszik a munkanélküliek száma, az átlagbérek és a hazai valuta értéke pedig folyamatosan csökken. A közalkalmazottak béreit és a nyugdíjakat 2009 elején fagyasztották be. Mlađan Dinkić gazdasági miniszter most a bérek és a nyugdíjak befagyasztásának megszüntetését helyezte kilátásba, sőt fizetésemelést követel az állami tisztségviselők számára. Miša Brkić gazdasági elemző szerint a gazdasági miniszter egyetlen ígéretét sem lehet kivitelezni.
Szerbiában pillanatnyilag több mint 760 ezer embernek nincsen munkája. A Köztársasági Statisztikai Hivatal legújabb kimutatásai szerint az augusztusi nettó átlagbér 33 955 dinár volt. Júliusban az átlagbérek 1,8 százalékkal voltak magasabbak, mint augusztusban.
A közalkalmazottak fizetését és a nyugdíjakat 2009 elején fagyasztották be, és így tartósan a 2008 decemberi szinten hagyták. Szerbia kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi helyzetét bizonyítja Boris Tadić szerb államfő múlt heti kijelentése is. Tadić akkor nagyon egyszerű magyarázatot adott arra, hogy az állami intézmények miért nem fizetik már több mint egy éve a kommunális költségeket: „Mert nincs rá pénzük. Az államnak azért nincs pénze a kommunális költségekre, mert gyenge a gazdaság, ami azért gyenge, mert az elmúlt évtizedekben legyengítették.”
Az alábbi rövid összegzés és a Szerbia pénzügyi helyzetét magyarázó tények felsorakoztatása után meglepőnek tűnhet Mlađan Dinkić gazdasági miniszter szombati kijelentése. Dinkić közölte, hogy 2011 január 1-je után megszüntetik a közalkalmazottak béreinek és a nyugdíjaknak a befagyasztását. A gazdasági miniszter emellett fizetésemelést követel az állami tisztségviselők számára is. Dinkić közölte, hogy külföldi befektetések formájában jövőre négymilliárd dollár érkezik Szerbiába, ezért tartja megalapozottnak kijelentését és követelését.
– Azok, akik ellenzik az állami tisztségviselők bérének a növelését, úgy tűnik, nem a fizetésükből élnek. Ugyanakkor nagyon sokan igenis a fizetésükből élnek, ezek közé az emberek közé tartozom én is – mondta Dinkić, aki nem egészen két héttel ezelőtt, amikor a szakszervezetek követelték, hogy a nyugdíj- és rokkantsági biztosítási törvény módosítása után az átlagnyugdíj legalább az átlagbérek 60 százalékát tegye ki, támadó pozícióból hangsúlyozta véleményét: – A politikai opportunisták köreiből egyesek elfogadhatják a szakszervezetek követelését, de ennek a lépésnek a negatív következményei később az adók növelésében és munkahely-leépítésekben nyilvánulnak majd meg.
A gazdasági miniszter követelésével kapcsolatban Таdić kijelentette, hogy az állami tisztségviselők bérét csak akkor emelhetik, ha ő már nem lesz államfő.
NEM ÉRDEMLIK MEG
Miša Brkić, a Politika napilap gazdasági rovatának szerkesztője, gazdasági elemző szerint a bérek és a nyugdíjak befagyasztásának megszüntetésére még nem jött el az idő, mint ahogyan arra sem, hogy az állami közalkalmazottak nagyobb fizetést kapjanak.
– Fizetésemelést azoknak az alkalmazottaknak szoktak megítélni, akik javítottak teljesítőképességükön és jobb eredményeket mutattak fel. Én személy szerint nem vettem észre, hogy azok az emberek, akiknek Dinkić miniszter nagyobb béreket követel, jobban teljesítenének. Ez a miniszterre is vonatkozik. Nem hiszem, hogy bármi is igazolná az állami tisztségviselők bérének növelését. Amellett, hogy nem érdemlik meg, már csak azért sem kaphatnának nagyobb fizetést, mert a gazdasági válság épp az állami tisztségviselőket érintette a legkevésbé – nyilatkozta lapunknak Brkić, aki szerint még nem kellene megszüntetni a bérek és a nyugdíjak befagyasztását. Szerbia még nem engedheti meg magának ezt az intézkedést, szögezte le a gazdasági szakértő: – A közalkalmazottak béreinek és a nyugdíjaknak január 1-je után is befagyasztva kellene maradniuk. Szerbia még nem lábalt ki a gazdasági válságból, ezért nem lenne szabad megtenni egy ilyen lépést.
Brkić szerint Tadić csupán saját népszerűségének fokozása miatt tiltakozik a tisztségviselők béreinek növelése ellen. Az államfőnek nem is kellene ezekkel a kérdésekkel foglalkoznia, hangsúlyozta Brkić.
Név és tisztség | Havi nettó fizetés | Egyéb havi bevétel |
Boris Tadić államfő | 142 944 din | |
Mirko Cvetković kormányfő | 131 000 din | |
Mlađan Dinkić gazdasági miniszter | 109 318 din | 28 616 din (a Központi Letéti Ügynökség igazgatóbizottsági tagjaként) |
Jovan Krkobabić kormányalelnök | 101 000 din | 66 000 din (nyugdíj) |
Ivica Dačić belügyminiszter | 146 723 din | |
Vuk Jeremić külügyminiszter | 89 094 din | |
Tomica Milosavljević egészségügyi miniszter | 42 615 din | 60 915 din (a Belgrádi Egyetem Orvosi Karának tanáraként) |
Božidar Đelić kormányalelnök | 97 775 din | |
Slavica Đukić-Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke | 30 000 din | 81 000 din (a Kragujevaci Klinikai Központ neuropszichiátereként) + 79 000 din (a Kragujevaci Egyetem Orvosi Karának tanszékvezető tanáraként) |
Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke | 161 259 din | 41 389 din (képviselői pótlék) |
Dr. Jeges Zoltán tartományi oktatásügyi titkár | 134 394 din | |
Verica Kalanović, a Nemzeti Beruházási Tervért felelős miniszter | 110 537 din | 29 172 din (a Fejlesztési Alap bizottságának az elnökeként) |
Egyes tisztségviselők havi bevételei – A Korrupcióellenes Ügynökség adatai alapján
