Problémák és nehézségek merülhetnek fel a Magyar Nemzeti Tanács által kiemelt jelentőségűvé nyilvánított szabadkai intézmények kapcsán. A nemzeti tanácsok a működésüket szabályozó törvény értelmében az általuk kiemelt jelentőségűvé nyilvánított intézmények esetében tagot javasolhatnak az intézmények igazgatói bizottságaiba. Eddig nem hivatalos értesülések szerint úgy tűnik, hogy bizonyos szabadkai intézményeket nemcsak az MNT, hanem más nemzeti tanácsok is kiemelt jelentőségűvé nyilvánítottak. A kultúráról szóló törvény értelmében ebben az esetben a nemzeti tanácsok nem jelölhetnek egy-egy tagot az intézmények igazgatóbizottságaiba, hanem megegyezés alapján közösen kell egy tagot javasolniuk, aki az összes érdekelt nemzeti tanácsot képviselné az adott intézményben.
Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke elmondta lapunknak, hogy ahogyan a nemzeti tanácsokról szóló törvény nincsen teljesen összhangban a közoktatási törvénnyel, úgy a kultúráról szóló törvényt illetően is megfigyelhetőek hiányosságok a törvények összehangolásában.
– A kultúráról szóló törvény 42. szakaszának értelmében abban az esetben, ha több nemzeti tanács is ugyanazon intézményt jelöli meg kiemelt jelentőségűnek, akkor a nemzeti tanácsoknak közösen kell legalább egy személyt javasolniuk az adott intézmény igazgatóbizottságába. Engem egyébként még egyetlen nemzeti tanács elnöke sem keresett fel ez ügyben, azt sem tudom, hogy a többi nemzeti tanács mely intézményeket tartja fontosnak saját közössége szempontjából. Ha ilyesmi mégis előfordulna, akkor a szabadkai intézmények esetében kizártnak tartom, hogy bármelyik, a magyarsághoz egyértelműen kötődő intézmény igazgatóbizottságában valamelyik másik nemzeti tanács képviselője kapjon helyet. Szabadka vonatkozásában az MNT képviselete nem egyenlíthető ki az elektori úton megválasztott Horvát Nemzeti Tanács képviseletével, vagy a Bunyevác Nemzeti Tanáccsal, amely tagjait csak pár ezer ember választott meg. Elképzelhetőnek tartom a megállapodást, de Szabadka esetében csakis úgy, hogy esetleg mi vállaljuk fel a többi érdekelt nemzeti tanács képviseletét bizonyos intézményekben – összegezte Korhecz. Hozzátette, hogy nem kell elhamarkodottan beszélni erről a témáról, hiszen a törvény ebben az esetben sem egészen egyértelmű.
Korhecz a nemzeti tanácsok érdekeltsége közötti különbségek érzékeltetése érdekében a Szabadkai Levéltárat említette:
– Az ebben az intézményben őrzött dokumentumok több mint 50 százaléka magyar nyelvű. Tehát egyértelmű, hogy ez az intézmény a magyarság szempontjából különösen fontos, akárcsak a Szabadkai Könyvtár is.
