Đorđe Vuković
A hatalmi koalíció pártjai szerint a jelenlegi választási rendszernek sok a hiányossága, ezért mielőbb reformok végrehajtására van szükség ezen a téren. Jelena Trivan, a Demokrata Párt sajtófelelőse a napokban bejelentette, hogy már elkészült az önkormányzati választásokról szóló törvény módosításának munkaváltozata, a köztársági választásokról szóló törvény módosítását és a választási rendszer megújítását illetően pedig hamarosan megfogalmazódhatnak az első ötletek. A G17 Plusz szerint a Vajdaságban is alkalmazott kombinált választási rendszer tűnik a legkönnyebben alkalmazható modellnek köztársasági szinten is, közölte Suzana Grubješić, a párt köztársasági parlamenti képviselői csoportjának a vezetője.
A borítékolt lemondások témája szintén időszerű volt a napokban a politikai pártok képviselői körében. A hatalmi koalíció egyetért abban, hogy mielőbb meg kell szüntetni a borítékolt lemondások intézményét. Ehhez képest a Szerbiai Demokrata Párt képviselői szerint inkább a politikai pártok pénzeléséről szóló törvényt és a médiaszínteret szabályozó jogszabályokat kellene módosítani, hogy világossá váljon: a pártok hogyan is mutatják be magukat a választási kampányok során. Egy különleges választási rendszer kidolgozása nem old meg semmit, vélik az SZDP-ben.
Đorđe Vuković, a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) programigazgatója egyetért azzal, hogy helyi és köztársasági szinten is mielőbb módosítani kellene a választási rendszert és a borítékolt lemondások intézményét is meg kellene szüntetni. A választási rendszer módosításával kapcsolatban Vuković a következőket nyilatkozta lapunknak:
– Szerintem minden szinten, főleg helyi és köztársasági szinten módosítani kellene a választási rendszert. A jelenlegi rendszert illetően az a legnagyobb gond, hogy elveszik a választók és a jelöltek, illetve a későbbi képviselők közötti kapcsolat. Ez a párturalmat, és nem a demokrácia fejlődését szolgálja. A pártokon belül és a pártok között nincs demokratikus versengés, hanem zárt rendszer alakult ki. Ez nem csupán a CeSID véleménye, az Európai Bizottság is hasonlóképpen nyilatkozott korábban.
Melyik választási rendszert tartja Szerbia szempontjából a legkönnyebben alkalmazhatónak?
– A mostani rendszerhez képest nagyon sok reformlehetőségről beszélhetnénk. A CeSID erre vonatkozólag már kidolgozott egy javaslatot. Indítványunk értelmében a választási rendszer a jövőben is részarányos maradna, de a szavazás a többségi elv alapján valósulna meg. A közérthetőség kedvéért íme egy példa: mondjuk Szabadka 50 képviselőt készül megválasztani. A várost 50 választási egységre osztanák fel, a választáson induló pártokat minden egységben 1-1 személy képviselné, tehát minden párt 50 személyt jelölhetne. A választási listán ott állna a képviselő és mellette a pártjának neve. Ennek a modellnek az alapján a pártok annyi szavazatot szereznének, amennyit az általuk jelölt 50 személy összesen összegyűjt. Tegyük fel, hogy az egyik párt a szavazatok 7 százalékát szerezte meg: így az 50 mandátumnak nagyjából 7 százalékát szerezte meg. Eddig minden nagyon ismerős. Az újdonság az lenne, hogy ennek a rendszernek az alapján nem a párt döntené el, hogy ki kerül a képviselőházba, hanem a jelöltek egyéni eredményének alapján a párt összeállítaná a rangsort, majd ennek a listának, illetve rangsornak az alapján jutnának mandátumhoz a jelöltek. Tehát csak a legsikeresebbek, legnépszerűbbek kerülnének a parlamentbe, azok az emberek, akiket a polgárok szeretnének ott látni. A helyi és köztársasági választásokat illetően is ezt a modellt tartjuk a legalkalmasabbnak. Sokan azt mondhatnák, hogy az általunk javasolt rendszer ugyanolyan, mint a Vajdaságban alkalmazott választási rendszer, de ez nem így van. A Tartományi Képviselőház képviselőinek felét a részarányos, a másik felét pedig a többségi elv alapján választják meg. Én ezt a rendszert sem tartom jónak, tehát tartományi szinten is ajánlatos lenne a rendszer reformja. Javaslatunk egyébként már két éve ott áll a szerb kormányban, valószínűleg egy fiók legmélyére süllyesztve, mivel a reform végrehajtásához hiányzik a politikai akarat.
A borítékolt lemondások intézményének megszüntetésére sem lát valós politikai akaratot?
– Nem, mivel a pártok nem kívánják felszámolni jelenlegi zárt rendszerüket. A borítékolt lemondások szintén a párturalom erősítésére alkalmasak. A politikai pártok vezetősége ilyen módon tudja uralma alatt tartani a párt képviselőit.
Az Európai Unió állásfoglalását ismerjük a borítékolt lemondásokkal kapcsolatban. Várható, hogy az unió előbb vagy utóbb komoly nyomásgyakorlással próbálja rákényszeríteni Szerbiát a szóban forgó intézmény megszüntetésére?
– Az EU már most is igencsak határozottan próbálja Szerbia tudtára adni, hogy a csatlakozáshoz a borítékolt lemondások intézményének megszüntetésére is szükség van. Nagyon is egyértelmű, hogy amennyiben uniós tagállammá szeretnénk válni, valóban meg kell szüntetni a borítékolt lemondásokat, és nem csak beszélni kell erről. Hogy ez mikor történik meg, azt nem tudom, de egyre sürgetőbbé vált a dolog, és szerintem legkésőbb egy év múlva már nem lenne szabad léteznie ennek a gyakorlatnak.
