A víz rossz minőségét illetően Vajdaságban a Ferenc-csatorna áll az élen (Dávid Csilla felvétele)
A környezet állapotával kapcsolatban a Környezetvédelmi Ügynökség csütörtökön mutatta be a tavalyi évre vonatkozó jelentését. A felmérésben főleg a levegő, a víz és a talaj minőségével foglalkoznak a szakemberek.
A dokumentumban bemutatott adatok függvényében az illetékesek végrehajtják az állapotok javítását elősegítő intézkedéseket, jelentette ki Nebojša Pokimica, a környezetvédelmi és területtervezési minisztérium munkatársa. Szerbiáról szóló aktuális jelentésében az Európai Bizottság szintén hiányosnak minősítette a környezet felügyeletét, közölte Pokimica.
– Ezeken nekünk kell változtatni – szögezte le a minisztérium munkatársa.
A gazdasági válság miatt 2009-ben a szerbiai ipar még mindig kevesebbet termelt, mint korábban, valamint nem foglalkozott eleget a környezetszennyezés megelőzésével.
– Nagyon kevés ipari létesítmény fordított figyelmet a kevésbé környezetszennyező termelésre. A kostolaci és az obrenovaci hőerőművek a legnagyobb légszennyezők közé tartoznak, de a pancsovai, a smederevói és a bori ipari létesítmények is jelentős mértékben bocsátanak ki mérgező anyagokat a levegőbe – olvasható a jelentésben. A szerbiaiak egy év alatt átlagban 36 nap kénytelenek szennyezett levegőt belélegezni, részletezte Tihomir Popović, az ügynökség munkatársa.
A víz szennyezettségének főleg az az oka, hogy a gyárak és egyéb ipari létesítmények nem rendelkeznek megfelelő tisztítóberendezésekkel, a városi szennyvizet pedig nem szűrik meg kellőképpen. A felszíni vizek minősége valamelyest javult 2009-ben, derült ki a jelentésből, de Vajdaságban továbbra is kritikus a helyzet, mivel a háztartások és az ipar csakis a felszínhez közeli, szennyezett rétegekből nyeri a vizet. A víz rossz minőségét illetően Vajdaságban a Ferenc-csatorna áll az élen.
Dr. Ljiljana Sokolova Đokić környezetvédelmi szakember, a nyugat-bácskai körzet vezetője egy korábbi alkalommal már elmondta lapunknak, hogy Vajdaságban nemcsak az ipar szennyezi a vizet, hanem a földművesek és az állattenyésztők is. A tartományban működtetett sok állatfarm, valamint a földművesek által használt műtrágya nagy mértékben hozzájárul a föld és ezzel együtt a víz szennyezéséhez, nyilatkozta Sokolova Đokić, aki azt is hozzátette: „Vajdaságban a tisztítórendszerek egy része még el sem készült, tehát a felszín alól nyert vizet nem dolgozzák fel a törvényben előírt módon. Vajdaság lakossága szinte minden településen feldolgozatlan és minőségtelen vizet fogyaszt.”
A Környezetvédelmi Ügynökség jelentéséből megtudhatjuk azt is, hogy a Bor környéki folyamokban és a Pek folyóban szintén számos káros anyag mutatható ki.
A talajt illetően az ügynökség elemzői főleg Belgrád, Šumadija, valamint a Morava környékén vettek mintát és végeztek vizsgálatokat. A megvizsgált minták egyötöde tartalmazott egy, vagy több káros anyagot a megengedettnél nagyobb mennyiségben. Többek között krómot, arzént, ólmot és nikkelt mutattak ki az elemzők.
