2024. július 16., kedd

A szerb–magyar kapcsolatokban van a legtöbb potenciál

A magyar miniszterelnök Mirko Cvetković szerb kormányfővel és Boris Tadić államfővel folytatott megbeszéléseket

Négyszemközt tárgyalt Boris Tadić szerb elnökkel és találkoz ott Mirko Cvetković kormányfővel is a Belgrádba látogató Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Szerbiai látogatására elkísérte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is.

– A Szerbiában és Magyarországon élő kisebbségek helyzetének javulása jó bizalmi alapot teremt az országok közötti gazdasági együttműködés fejlesztésére – így összegezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnapi, belgrádi látogatásának az első állomása után a Mirko Cvetković szerb kormányfővel folytatott több mint egyórás tárgyalás lényegét. Az európai integráció, a regionális együttműködés, a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok és a kisebbségek helyzete voltak a fő témák, a mezőgazdasági, az élelmezési, az energetikai és az infrastrukturális kérdéseket éppen csak érintőlegesen fedték, mert majd a szakminiszterek – akik mindkét oldalról jelen voltak – folytatják ezt tovább. Megegyeztek, hogy a két kormány között forró vonalat létesítenek, hogy az európai uniós csatlakozási témakörben minél inkább Szerbia segítségére lehessen a hasznos tapasztalatokkal rendelkező magyar kormány.

– Közép-Európában a szerb–magyar kapcsolatokban van a legtöbb potenciál. Mi nemcsak pénzügyi alapon kívánunk továbblépni az együttműködés terén, de bizalmi alapon is, ami csak személyek között jöhet létre, ismeretség alapján, ami kimondottan jó kapcsolatot feltételez – hallottuk Orbán Viktortól, aki szorgalmazta a Belgrád–Budapest-vasútvonal felújítását, mert tűrhetetlennek tartja, hogy óránkénti 60 kilométeres sebességgel halad ezen a szakaszon a vonat, amikor Európában már a 300 km/h-s sebességet ostromolják.

Boris Tadić köztársasági elnök barátsággal fogadta a magyar miniszterelnököt, büszkén szólt a nemzeti tanácsokról szóló törvény és a statútum elfogadásáról, a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok 30 százalékos javulásáról és sikertörténetnek nevezte, hogy a két nép tudományos akadémiáinak együttműködése által feltárásra kerül a 20. századi történelem minden, eddig homályba vesző része. A szerb államfő bízik benne, hogy e kérdések megvilágítása után újabb közös perspektívák nyílnak meg a két ország előtt a 21. században, ez ugyanis fontos a két nép közeledése szempontjából.

Orbán Viktor mérföldkőnek nevezte az MNT megalakulását, de hozzátette, hogy most következik az intézmények átvételének a nehéz és mindennapi procedúrája, de, mint mondta, biztos benne, hogy az intézmények átvétele után egy sorsával elégedett magyar közösséget talál majd itt Vajdaságban. A jövőképről szólva kifejtette, hogy az elkövetkező 10-15 év Európájának a gazdasági motorja Közép-Európa lesz a Balti-tengertől az Adriáig és ebbe természetesen Szerbia is beletartozik.

A megbeszéléseken dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is részt vett, aki újságíróknak hangsúlyozta, fontos, hogy a szerb–magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésének eredményeként a délvidéki magyarok otthonosabban élhessenek a szülőföldjükön.