(Léphaft Pál karikatúrája)
A Vajdasági Rádió öt szerkesztősége a jövőben az informatív műsorok legalább 75 százalékát tartományi hírekből köteles összeállítani. Erről Radovan Balać , a rádió szerkesztőségeinek műsorpolitikáját felügyelő fő- és felelős szerkesztő határozott a napokban. Ternovácz István, a rádió magyar szerkesztőségének belpolitikai szerkesztője szerint a rendelet súlyosan sérti a kisebbségi szerkesztőségek jogát a közösség saját igényeinek megfelelő tájékoztatásra. Barát Tóth Lívia kiskorúsításnak nevezte az új szabályt.
Ternovácz István a fő- és felelős szerkesztő rendelete miatt levéllel fordult dr. Korhecz Tamáshoz, a Magyar Nemzeti Tanács elnökéhez, valamint Pásztor Istvánhoz, Ágoston Andráshoz, Csonka Áronhoz, Rácz Szabó Lászlóhoz és László Bálinthoz, a vajdasági magyar közösség öt politikai pártjának elnökeihez. A levélben többek között a következők olvashatóak: „Radovan Balać december 9-én keltezett rendeletével arra kötelezi a szerkesztőségeket, hogy az informatív műsoroknak legalább a 75 százalékát vajdasági hírek képezzék. Ha az itteni magyar hallgatókat nem értesítjük az őket ugyancsak érdeklő belgrádi, budapesti, kárpát-medencei és világhírekről, valamint a világ sporteseményeiről, akkor a jövőben nem bennünket fognak hallgatni.
„Balaćot eddig nem sikerült arról meggyőznöm, hogy a Vajdasági Rádió magyar szerkesztősége az egyetlen magyar nyelven sugárzó 24 órás műsor készítőjeként Szerbiában nem fogadhatja el ezt a korlátozást. Megítélésem szerint a rendelet súlyosan sérti a kisebbségi, köztük a magyar szerkesztőség jogát a közösség saját igényeinek megfelelő tájékoztatására. Meggyőződésem, hogy ez a döntés legalább annyira káros, mint az a diktátum, amely 1988-tól volt érvényben, amikor azt próbálták megtiltani, hogy a műsorokban Vajdaságról, illetve annak autonómiájáról essen említés”- olvasható Ternovácz levelében.
A JOGOK KORLÁTOZÁSA
A rendelet a szerb szerkesztőségre is érvényes, de a kisebbségi nyelven sugárzó szerkesztőségeket érinti a leginkább, nyilatkozta lapunknak Dani Zoltán, a magyar nyelvű műsor felelős szerkesztője. A nem vajdasági hírek számára fenntartott 25 százalékkal nem mindig lehet lefedni a köztársasági híreket, valamint a magyarországi, Kárpát-medencei és nemzetközi eseményeket, részletezte Dani.
– A vajdasági magyarok egyenrangú polgárai ennek az országnak, ugyanúgy fizetik az RTV előfizetést, mint bárki más és joguk van az anyanyelvükön történő teljes körű tájékoztatásra. Az Újvidéki Rádió az egyetlen közszolgálati adó, amely magyarul is tájékoztat és egész Vajdaság területén hallható. A magyar közösség csak az Újvidéki Rádióból tájékozódhat, ezért nem szabad a vajdasági eseményekre korlátozni a híreket, hanem minden más fontos eseményről be kell számolnunk. Balać elismerte, hogy érvelésünk nem alaptalan és biztosított bennünket arról, hogy szükség esetén el lehet térni a rendeletben meghatározott aránytól – mondta Dani. Hozzátette: kézenfekvő lenne eltörölni a rendeletet, bár ha valóban semmi következménye nem lesz mindennek, ha a szerkesztőségek szükség esetén túlléphetik a 75:25 százalékos arányt, akkor nem olyan végezetes a rendelet. Az a fontos, hogy ha alkalomadtán megsértjük ezt azt az arányt, akkor az ne járjon büntetéssel, hangsúlyozta Dani.
NEM KELL ELPOLITIZÁLNI
Radovan Balać szerint azért volt szükség a rendeletre, mert a Vajdasági Rádió a tartomány közszolgálati adója, vagyis természetes, hogy a hírek legtöbbjének Vajdaságról és annak polgárairól kell szólnia. Ez a műsorszórási törvényben is így áll, tette hozzá Balać.
– Az Újvidéki Rádió kedvezményezettje az IREX egyik projektumának. Ennek keretében a szerkesztőkkel és a felelős szerkesztőkkel részt vettünk egy szemináriumon, ahol köteleztük magunkat arra, hogy a hallgatottság növelése érdekében különböző intézkedéseket fogunk végrehajtani. Ezeknek az intézkedéseknek az egyike az, hogy az informatív műsorok 75 százalékának vajdasági hírekből kell állnia. Ez ellen senki sem ellenkezett. Amikor Dani szabadságon volt és Ternovácz helyettesítette egyik ülésünkön, akkor jelentette ki, hogy a magyar szerkesztőség nem tudja betartani a rendeletet. Tudom, hogy Ternovácz levéllel fordult a vajdasági magyar pártok elnökeihez. Úgy érzem, hogy semmi szükség nem volt a belső szerkesztéspolitika elpolitizálására – nyilatkozta Balać, aki nem hiszi, hogy az Újvidéki Rádió magyar hallgatói a jövőben más rádióadókon tájékozódnának.
Több elismert médiaszervezet felméréséből is az derül ki, hogy a hallgatók elsősorban a közvetlen környezetükről szóló híreket szeretnék hallgatni a rádión, nyilatkozta a fő- és felelős szerkesztő. A folytatásban megerősítette, hogy szükség esetén bármely kisebbségi szerkesztőség megszegheti a meghatározott arányt.
– Tisztában vagyok a kisebbségi nyelven sugárzó szerkesztőségek különleges helyzetével, ezt nem szándékozom megkérdőjelezni. Nem kívánjuk mérni, hogy az informatív műsorok hány százaléka szól Vajdaságról, és büntetni sem szándékozunk, ha valamely szerkesztőség túllépi a 75 százalékos arányt – szögezte le Balać.
KISKORÚSÍTÁS
Az MNT Tájékoztatási Bizottságának tegnapi ülésén Ternovácz személyesen számolt be az ügy részleteiről. A bizottság ezzel kapcsolatban elfogadott egy határozatot, amelyben mélyen elítélik Balać rendelkezését, közölte lapunkkal Barát Tóth Lívia, az MNT tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsosa.
– Az Újvidéki Rádió egyetlen tartományi szintű, közszolgálati rádiónk, amely egész napos magyar műsort sugároz. A közszolgálatiság és a tartományi jelleg bizonyos kötelezettségeket ró ki az Újvidéki Rádióra. Az itteni magyarságot minden számukra fontos eseményről informálni kell. Legyenek ezek anyaországi, kárpát-medencei, köztársasági, vagy világhírek. Lehetetlen megszabni, hogy a hírek 75 százaléka vajdasági legyen, a többi meg egyéb. Az arány alakulása a napi eseményektől függ. Mindezzel kiskorúsítják a híradó szerkesztőjét és beavatkoznak a szerkesztéspolitikába. Az Újvidéki Rádió szerintem eddig is teljesítette a közszolgálatiságból eredő feladatát, ezért nem értjük, hogy miért volt szükség a rendeletre – foglalta össze Barát Tóth. Hozzátette: a nemzetegyesítés, a kettős állampolgárság aktualitása miatt különösen káros lenne, ha kimaradnának az anyaországi vagy kárpát-medencei hírek.
Barát Tóth elmondta, hogy a Tájékoztatási Bizottság döntését eljuttatják a rádió illetékeseihez és a tartományi ombudsmanhoz is.
A rendelet ellen felemelte a hangját a Magyar Remény Mozgalom is. Közleményük szerint „tartós megoldást csak egy önálló, független, széleskörű délvidéki magyar tájékoztatási hálózat jelentene, amely minden itteni magyar közéleti tényező számára szavatolná az egyenrangú médiaszereplést, vagyis az objektív tájékoztatást, gyomorforgató médiazárlatok, ferdítések és korlátozások nélkül.”
